A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)
Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai I.
a víznyerés-vízfelhasználás területén is a műszaki-technikai civilizáció vívmányainak elterjedésétől kezdődően hangoztatott igény és követelmény. Ennék a hosszan tartó hagyományokon alapuló természetes vízfelhasználási korszaknak a körülírásánál azért időztünk el hosszabban, mert a vízfelhasználás következő korszakát, amit az ökológiai egyensúly jelentősebb megbomlása következtében kialakult vízhiány és egyéb vízszerzési és felhasználási hiányosságok kiküszöböléséért vívott folyamatos küzdelem jellemez, a tervszerű és korszerű jelzőkkel kívánjuk jelölni. A tervszerű és ennek megfelelően korszerű vízgazdálkodásról eddig azt mondtuk el, hogy általában sajnálatosan lemaradt a természeti-társadalmi fejlődés hozta, gyakran az ökológiai egyensúly rovására történő gazdálkodási-életmódbeli változásoktól. Most még azt is megjegyezzük vele kapcsolatosan, hogy a tervszerű vagy korszerű vízgazdálkodást általában ezek az életmódbeli változások kényszerítették, illetve kényszerítik ki. Ezen a nagy általánosságon túllépve, azokról a közvetlen okokról is kell szólnunk, amelyek kikényszerítették a tervszerű-korszerű vízgazdálkodást, illetve annak bizonyos fokú, általában nem elégséges és nagy nehézségek leküzdésével járó megvalósítását. 21 Az első és legkézenfekvőbb ok az, hogy a népesség, a település térbeli növekedése, valamint a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan növekvő (egy főre eső) vízfogyasztás következtében a korábban megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló víz megfogyatkozik, vagy egyenesen elfogy. Az a körülmény is ide tartozik, hogy a település fejlődésével a hagyományos víznyerőhely távolra kerül és a víznek a felhasználási helyre való szállítása nehezen oldható meg. Általában elmondhatjuk, hogy a víz elfogyásához nagymértékben hozzájárul — ahogy már említettük — az iparosítás, a vízigényes gyáripar kialakulása, fejlődése. De megjegyezhetjük még azt is, hogy a településfejlődéssel (városfejlődéssel) párhuzamosan kialakuló és terjedő intenzív mezőgazdaság (a kertészkedés, a zöldségtermesztés, az öntözéses kultúrák növelése) is nagyban hozzájárul a víz elfogyásához. A másik, a tervszerű-korszerű vízgazdálkodást kikényszerítő közvetlen ok szoros kapcsolatban áll a népesség növekedésével, a települések fejlődésével. Ugyanis a talajfertőzés miatt sok helyen a meglévő víz vagy nem, vagy csak részben használható, például úgynevezett ipari vízként. 22 A talajfertőzés sok ok között válogathat, de a legáltalánosabb oka az, hogy az egyre növekvő településeken, a mindinkább fokozódó vízszükséglet nyomában mind nagyobb és nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíz folyamatosan megfertőzi a talajt, a talaj pedig a vizet. A tervszerű-korszerű vízgazdálkodás nagy, majdnem megoldhatatlannak látszó feladata a szennyvizek megtisztítása, illetve újabb károkat nem okozó elvezetése, hogy ezáltal a talajfertőzést megakadályozzák. Talajfertőzés esetén tiszta, az egészségre ártalmatlan vízhez olyan mély kutakban lehet csak hozzájutni, ahová 21 Építésügy, közlekedés, vízügy Hajdú-Biharban. 1966—1970. Debrecen, 1972.; Papp Ferenc: A vízgazdálkodás fejlődése és szerepe a tiszántúli mezőgazdaságban. Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatóságának kiadványa a debreceni tudományos ülésszakról, 1944—1969. Debrecen, 1970. II. köt. 300—304. 22 Hegyi Géza: Та javédelem — környezetvédelem. Gunszt Péter (szerk.): Mezőgazdaság — agrártudomány — agrártörténet. Budapest, 1979. 51—55. 215
