A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920–1988

Debreceni mintájú nyeregből hajtott népies ötösfogata — nón. kancák, Derzsényi Mihály, sh. Dobó S. Ohati Tt. ÁG. Hortobágyi szekér kassal — Nádudvari Béke Tsz. ppej nón. kancák, h. Papp István. Hortobágyi kasos szekér — Nádudvari Vörös Csillag Tsz. nón. kancák hármasfogata, Varga Sándor, sh. Horváth L. Hortobágyi nón. mének ötösfogata — Tikos László, sh. Berecki István Debr. Mt. Mfv. mének kettesfogata — Bíró Miklós, Debr. Méntelep. 1960 Országunk legjobb, legmutatósabb fogatai már külföldi versenyeken is elismerést vívtak ki maguknak. Az 1960. június eleji nemzetközi versenyre 5 magyar négyesfogat kapott meghívást, ezek ötösfogat kivitelben ünnepélyes alkalmakkor karusszelt hajtottak. Július 4-én pedig a városon keresztül díszfelvonuláson is bemutatkoztak nagy sikerrel. A városházán a polgármesteri fogadáson vettek a hajtók részt. Az öt magyar fogat adatai: Jászberényi Méntelep arab ménötösfogatát h.: Gál Ferenc; Komáromi Mt. mfv. ménötösét Molnár József hajtotta; Gyöngyösi Mt. Lipicai ménötösét Kádár László hajtotta; Mezőhegyesi Mt. nóniusz ötös ménfogatát Nagy F. hajtotta; Debreceni Mt. pej nóniusz ménötösét Lukács József hajtotta. Mindez olyan patinás lovas székhelyen történt, mint az NSZK-beli Aachen városa. A csapat vezetője Pál János, a Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója volt.

31 1961 Ettől az évtől az új idők lovasparádéit szolgáltató lovassport szerkezetében alapvető változás állt be. Szinte hihetetlenül logikátlan szervezési változás történt, pedig a földművelésügyi kormányzat a szigorú szakosítás és összpontosítás mellett tört lándzsát és ugyanakkor a jól szakosított és összpontosított intézményét, a méntelepeket megszüntette. A baromfiprogram érdekében kisajátított lóistállók viszont a baromfitartás céljaira nem voltak alkalmasak. A lovassport vitele is áthárult a méntelepi objektum örökösére, a Debreceni ÁG-ra. A Hortobágyi ÁG-val együtt a Debreceni ÁG eredményesen űzte ezt a szép sportot, mellettük a Balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz., majd a Hunyadi Tsz. — DATE Lovasszakosztály ért el eredményeket és a FEFAG szerepelt eredményesen a díjlovaglás és ugratásban, az utóbbi a militaryban is. Bár a tanulmányban nem illő ez az ismertetés, de mivel a lovasparádék nem virágozhatnak önállóan. A parádék ikertestvére, velejárója a lovassportnak, ismertetem azok telephelyeit. Biharnagybaj omi Dózsa, a Hajdúszoboszlói Búzakalász és Vörös Lobogó, a Kabai Vörös Csillag, a Püspökladányi Szabadidős Társaság és fő bázissá felfejlődött a PIREMON Kisvállalat létavértesi lovasszakosztálya a megyei lovasélet centruma lett. Sajnos, néhány jól működő fogatbázis a felmerülő egyre nagyobb költségek miatt beszüntette a támogatást. Ilyen a Hosszúháti ÁG, Nádudvar, D. Béke Tsz. 31 Dr. Pál János kéziratos feljegyzése az 1960. évi aacheni versenyről. 289