A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében

A céh bevételi forrásai más céhekhez hasonlóan az inasszegődtetés, szabadítás díja, a belépési taksák, a mesterasztal, társpohár pénz, bejáró pénz, a mézesek, olajosok, kamarások és idegeneknek az árusítás szabadságáért való fizetése, a téglavetőik tizede, a törvényszolgáltatás, az appeláció garasai, idegenek temetési pénzei mellett a büntetésekből befolyt összegek voltak. Nem véletlen tehát, hogy pontosan, mindenre kiterjedően igyekeztek előírni a céhélet minden megnyilvánulását, amelyek megszegéséért büntetéspénzt kellett fizetni. Ezek közé tartozott a szolgálómesternek a büntetése, ha elhanyagolta a munkáját, a remek hibájáért kirótt összeg, az engedély nélküli tégla vetés, a jogtalan mesterségűzés, az agglegények büntetése. Büntették a mesterét elhagyó inast, legényt, a mestereket inas tartásért, inas, legény, vásárló csábításért, több ruha, több fizetés adásért, a városból való kimenetelért. Egyebek között fizetni kellett a nem megfelelő viselkedésért, a gyűléseken, a temetéseken való meg nem jelenésért. Száz évvel később, 1800-ban, ismét kéréssel fordult a fazekas céh a város magisztrátusához, kérvén a protokollum megújítását.

75 Az új kiváltságlevél 28 törvényt foglalt magába, közülük az inasokról szólónak 7, a legényekkel kapcsolatosnak 15 alpontja van. Az előző kiváltságlevélhez viszonyítva tovább nőtt a szervezeti élettel foglalkozó cikkelyek száma, az öszszes artikulusoknak csaknem kétharmada, míg a munkával és* az egyéb megkötésekkel kapcsolatosak adják a fennmaradó egyharmadot. A korábbihoz viszonyítva emelkedett a tisztségviselők száma. A céhmesterek, akiket a társaság első és második mestereinek neveznek, már fizetést kapnak munkájukért. Jogköre ugyanaz mint korábban, ő felel a szabályok betartásáért, ellenkező esetben büntetést fizet a város kasszájába, a minőség ellenőrzéséért, amelyet a piacon és a házaknál egyaránt végezhetett. Feladata volt a céhláda őrzése az iratokkal és a céh pénzével együtt, valamint a magisztrátushoz a jelentések megadása.

76 Továbbra is megvan a szolgálómester hivatala, akinek megbízatását egy évig kellett ellátni. A látómesterek tisztsége egy-egy alkalomra szóló megbízatás volt.

77 Üj tisztség a székülő mestereké, akik választását azzal indokolja a céhlevél, hogy felesleges a gyűléseken minden mesternek jelen lenni, és így a munkából kiállani. A négy és öt székülő mester is elegendő a folyó ügyek megtárgyalására, így a többi mester felszabadul a gyűléseken való kötelező résztvétel alól.

78 A gyűlések közül az előzőkhöz hasonlóan legfontosabb a választógyűlés. Kántoros gyűlés mellett bárki összehívhat gyűlést.

70 A gyűlések időpontját megszabták, vasárnap istentisztelet után tartható.

80 Figyelemreméltó, hogy részletesen foglalkoznak az inasok és legények helyzetével. A már ismert inasszegődtetési feltételek mellett az iskolába járást, és írni tudást is megkövetelik.

81 Három évben írják elő a tanulási időt. Hosszan foglalkoznak azzal, hogy a „valamely ifjú nem azért áll Fa75 A fazekas társaság törvényei, 1800. december 30. HBML. IX. 8. 5. 76 Uo., 1., 3., 8. 16. törvény. 77 Uo., 5. törvény, 11 cikkely. 78 Uo., 4. törvény 79 Uo., 11., 12. törvény. 80 Uo. 2., 3., 6. törvény. 81 Uo., 18. törvény, 1. cikkely. 170