A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében

ros magisztrátusa szerepel a különböző előírásokban. így a már említett törvénykezési ügyekben a főbíró széke helyett a magisztrátushoz fellebbezhetnek.

47 Az elkobzott javak fele a magisztrátusé lesz, akár kontároktól vagy téglavetőktől vették el, akár kifogásolható minőség miatt.

48 Egy esetben, az özvegyasszonyok férjének jogtalan mesterségűzése miatt elvett termékek felét ítélik a főbírónak.

49 Változatlanul nem tiltják a külső helyen való dolgozást, de azért büntetést kell fizetni érte.

50 A céhek létének feltétele volt a mesterek utánpótlásának biztosítása, ezért a céhszervezet magába foglalta az inasok és legények gyülekezetét is.

51 Fontosságát mutatja, hogy az inasokkal 10 artikulus, a legényekkel 7 artikulus foglalkozik. Pontosan szabályozták az inastartást a fogadástól kezdve a felszabadításig. A fazekas inasoknak más mesterség inasaihoz hasonlóan a mesterségbeli munkán kívül részt kellett venniük gazdáik ház körüli munkáiban. Feladataik közé tartozott a részes aratás is.

52 Mindezek alól az ún. pénzes inasok mentesültek csupán, akiknek a tanulási idejük is kevesebb volt, az előbbiek három évével szemben csupán két év. Az inasok számának limitálását jelentette, hogy megszabták — egy mester egyszerre csak két inast tarthat —, de a másodikat csak akkor vehette fel, ha az első már egy esztendeje nála volt.

54 Maga fia tanításakor szegődtetési díjat nem kellett fizetni, de ha más mesterhez adta, le kellett tenni az egy forintot

55 Az inas felszabadításakor ismert volt a társpohár, amelyet pénzben kellett letenni, 6 Ft volt

56 A legényekre hét cikkely vonatkozik. A felszabadult legénynek vándorolni kellett egy esztendeig, majd vissza jövetele után egy évig dolgozni a városban, mielőtt felvételét kérhette a céhbe.

57 Ezek nem voltak kötelező érvényű előírások, ugyanis mindkettő alól felmentést kérhetett és kapott is, ha a megfelelő taksát, hat-hat forintot — megfizette. A legénytartásnál előnyben részesítették az özvegyasszonyokat, öreg mesterembereket.

58 Nem vonatkozott ez a megkötés a mester maga költségén hozatott legényekre.

59 A legények hetibérét is pontosan meghatározták.

60 Komoly problémát jelentett a debreceni fazekas céh számára a megfelelő alapanyag hiánya, ahogyan ez már az 1574-es céhlevélből is kitűnik. Ezt a tényt újból megerősítik, utalva a föld alkalmatlanságára, a glétnek szűkös voltára. Emiatt ismételten szabályozzák mindkettő behozatalát és 47 Uo., X. artikulus. 48 Uo., XVII., XXI. artikulus. 49 Uo., XXXV. artikulus. 50 Uo., XXXVI. artikulus. 51 Varga Gyula, 1981 317. 52 1715-ös kiváltságlevél, DMÁTDGY: Sz. 1906 650. XXII.; XXIII. artikulus. 660. XXII.; XXIII. artikulus. 53 Uo., XXIV. artikulus 54 Uo., XXVI. artikulus. 55 Uo., XXVII. artikulus. 56 Uo., XXIX. artikulus. 57 Uo., XXX. artikulus. 58 Uo., XXXVIII. artikulus. 59 Uo., XXXIX. artikulus. 60 Uo., XXXIII. artikulus. 268