A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Varga Gyula: Adatok a debreceni asztalos céh és a népi bútor történetéhez

In Anno 1646. die, 27. January: Mivel Isten éngédélméből Varosunkbéli Asztalos Mesterek mégh félésédténék és igirik magokat mívekkel elégségeseknek az Vásári szükségét télliésíténé, éz okra nézve annak okáért az idegén mívnék bé hozása felől Original levélek szérént obsérvaltassék, mélinék Continéntjaja éz. Hogy az idegén mívét tudni illik Asztalokat, Ladákat, Székréniékét, székékét és éffélé műbéli szerszámokat, né légyén szabad valaméli Mesternek, avagi Kalmárnak bé hozni el adásnak okáért éggyénként. Hanem ha történéndénék hogy valaki hozna affélét, téhat égienként él né adhassa, hanem, négied részénként, az az huszonötévél. Dé az szabad vásárokat, sokadalmakat ki vesszük bélőlé. Az szabad sokadalmakon kivül ha ki találtatnék affélék mégh büntettetnék az Asztalos Mesterek által az él adandó marhajoknak él vételével. Mélliéknék mégh büntetésére az Czéh Mesternek élégh hatalma légién. Hogi ha pénigh az Mesterek élégék ném lehetnének efféle marháknak él vételére, tehát az Város Biraja éffélé él vételeknek büntetésében az Asztalos Mestereknek tartozzék segítséggél lenni. Mély dolgok mikor igy végbén mennék téhat az Bírónak az ésküttekkel két rész az Czéhnék pénigh harmad rész adattassák bélőlé Ultimo. Az félliéb megh irt Huszonnyolczadik Articulushoz ézt is hozza tévén. Hogi az Czéh Méstérségh viselt ember elsőbén hat forintal büntettessék. Ha pénigh mégh Czéh Méstér ném volt az mint az Articulusban irva vagion két forintal. In cuius réi pérpétuam memóriám, Articulorumq (ue) praescriptorum stabiljtatém ac durabilé testimonium, praesentés litéras nostras Privilegiales sigille Oppidi nostri Authéntjca roboratas mémoritae Univérsitatj Magistrorum Ménsatorum, dandas duximus ét concedendas Datae Débrécini dié Undécima novembr in fésto S Martini Anno Millésimo Sexcéntésimo quadragésimo séptimo Anno 1701. die. 12. Decembri is Senatus Ad instantiam Magistrorum Mensariorum Decretum anni 1646. die. 27. Jan. taliter declaratur. Czéhes Asztalos mester ember az asztalos művet Szabad sokadalmak alkalmatosságával bé hozhattya és el adhattya: de egyéb időben sem céhes Mester ember sem Contar vagy kereskedő, sem külső, sem belső bé ne hozza az Articulusban meg irt poena alatt." Judex et Senatus Liberae Regiaeque "Civitatis Debreczen Per me Stephanum Lévai Juratum Nótárius ibidem extrádat. Az 1752. évi céhlevél fogalmazvány szövege I. Articulus A jó rendtartásnak okáért elsőbenis szükségképpen megkívántatik az asztalos mestereknek, hogy egy kis kulccsal nyílandó Ládájok legyen, és így minden esztendőben Vízkeresztkor az egész Asztalos mesterek az öreg Czéhmester házához összve gyűlvén válasszanak maguknak két elöljárót, a' kik közzűl az edgyik öreg Czéhmesternek a' másik Kulcsos Mesternek neveztessenek, kiket is meg esketvén a' Czéhnek privilégiumaira és igasságára az említett Ládának Kulcsai: úgymint: az edgyik az öreg Czéh Mesternél a másik pedig a' Kulcsos mesternél legyenek. Ha pedig valaki ezen gyűlést el múlatná, ha tsak vagy árvíz vagy betegség nem tartóztatta, vagy más egyéb méltó mentsége nem lészen, tehát két Rhénes forintokra büntettessék. II. Articulus Minden kántoron ezen Asztalosmesterek a' Czéh Mester házához összve gyűlni és kiki leteendő pénzül 12 pénzt a Czéh Ládájába le tenni tartozzanak, és melly gyűlésben ezen artikulusok elolvastassanak, hogy kiki tudgya magát mihez tartani és akinek ezen betsületes asztalos mesterek közzül valamellyikre valami panasza volna, addig, míg a Láda nyitva áll, tartozik a betsülletes Czéhnek elő mondani és az ollyat a b. Czéh haragbúi sem gyűlölségbűl, hanem kit kit az ő érdeme szerént jó lelkiismerettel tartozik meg büntetni; Ha pedig valamellyik mester embernek vétkét akkor el titkolná és más gyűléskor haragjában elő adná, vagy szemére hány155