A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Varga Gyula: Adatok a debreceni asztalos céh és a népi bútor történetéhez

34. kép. Bihar megyei festett ágyvég. XIX. század második fele. V. 62. 72. 1. Ezek a bútorféleségek már rendszerint nem egyedi tervezéssel készültek, hanem — többnyire külföldön nyomtatott — formakönyvekből, katalógusokból lehetett kiválasztani, amelyet aztán az asztalos műhelyekben a bútorgyáraktól kapott, vagy maguk által elkészített sablonok alapján gyártottak le az asztalosok.

82 A műhelyek azonban ennek ellenére még a század első évtizedében is kizárólagosan kézi eszközökkel dolgoztak. Pl. a többször idézett id. Bálint József Berek u. 8. szám alatti műhelyében 1908ban egyetlen gépi eszköz sincs.

83 Debrecenben 1907-ben alakult az első bútorgyár.

84 Ettől kezdve a bútor készítésben ez lesz a meghatározó tényező. Az asztalosok ekkor már ön82 Déri Múzeum. A Bálint-család hagyatékában több sablon található. 83 A Bálint-család hagyatéka: gyalu 21-féle, gyalupad 7 db, fűrészek 8-féle, vésők 5-féle, fúrók 9-féle, ezenkívül szögmérők s „egyéb felszerelés". Volt raktáron: sifon, kredenc, komót, ágy, asztal, kanapé, bölcső, teazser, szék, függönyrúd, „éjjeli", teknő, katonaláda, nyújtótábla, vállfa, zsámolyszék hajlított székek, forduló asztal, összesen 3926 korona értékben. A család összes vagyona ekkor: 14 731 korona. 84 Szűcs, 1987. 335—347. 145