A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

A 20. század közepén a diákscribák munkáját tisztviselői állományba sorolt levél­tárosok, levéltári gyakornokok vették át. Az egyházkerületi és kollégiumi levéltárat az egyházkerületi közgyűlés 1951-ben egyesítette „Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár" (TtREL) néven. Az 1969. évi országos törvényerejű rendelet, valamint annak végrehajtásáról intézkedő 30/1969. (IX. 2.) sz. kormányrendelet alapján a művelődésügyi miniszter a levéltárat szaklevél­tárrá nyilvánította. 1973-tól az egyházkerületi elnökség a levéltár vezetésére levéltár­igazgatót nevezett ki. 1973—1984. években elkészült a levéltár fondjegyzéke és is­mertetője. Kollégiumi múzeum A kollégium múzeuma a kollégium régiségtárából fejlődött ki. Első adat a régi­ségtár létezéséről 1761-ből, a régiségtár számbavételéről pedig 1767-ből maradt fenn. Szaporodásával több gyűjtemény jött létre: ásványtani, madártani, numizmatikai, régészeti, történeti, egyházművészeti anyag, éremtár stb., melyek a tudományos okta­tást szolgálták. E gyűjtemények részére 1872-ben az egyházkerületi közgyűlés a kol­légiumban külön helyiséget jelölt ki, és így létesült a régészeti múzeum, mely Debre­cen város régészeti emlékeinek gyűjtésében és bemutatásában úttörő jellegű volt. Fej­lődése és fejlesztése az 1905-ben létesített városi, illetve az abból kialakuló Déri Mú­zeum alapítása után is folyamatos maradt. 1963-ban a kollégiumi múzeum az egy­házkerület felügyelete alá került. 1976-tól a Kulturális Minisztérium múzeumi fő­osztályának anyagi támogatásával megnyílt az állandó egyházművészeti és művelő­déstörténeti kiállítás. Nevezetes évfordulók kamarakiállításai változatos témakörök­ben adnak számot a tudományos, a diákélet s a református hagyomány gazdag emlé­keiről. A múzeumi munka irányítását múzeumigazgató végzi. 6. KOLLÉGIUMI IFJÚSÁGI EGYESÜLETEK A kollégium ifjúsága a 18. századforduló óta változatos célkitűzésű társaságokat­egyesületeket, köröket szervezett, melyek tanári felügyelet mellett működtek. A kol­légium tagozatainak szétválasztása után minden tagozatnál külön egyesületek jöt, tek létre. Az egyesületek tisztikarukat évente választották. A tisztikar tagjai: az elnök, alelnök, főjegyző, aljegyző, titkár, könyvtáros, pénztáros és 8—15 tagú választmány. Voltak főiskolai, gimnáziumi, tanítóképzői, ill. akadémiai fokon: hittanhallgatói jog­hallgatói és bölcsészhallgatói egyesületek. Az alakuló gyűléseiket évente, összejöve­teleiket, egyéb gyűléseiket havonta vagy hetente tartották. Rendeztek ismertető elő­adásokat, emlékünnepélyeket, díszgyűléseket és az iskolaév végén zárógyűlést. Ada­tokat a következő ifjúsági egyesületekről tudunk: magyar irodalmi önképzőkör, fő­iskolai tanulók olvasótársasága, főiskolai kántus, főiskolai gyorsíróegylet, kuglizó ­társulat, tűzoltó társulat, hittanszaki önképző társulat, hittanszaki segélyegylet, jog­hallgatók segítőegyesülete, joghallgatók önképzőtársasága, joghallgatók vívóegye­sülete, jogászkör, jogász zenekör, joghallgatók becsületszéke, tanítóképző önképző­köre, tanítóképző ifjúsági segítőegyesülete, gimnáziumi önképzőkör, kollégiumi ifjú­sági telepítési akció, Csokonai-kör, Egyetértés dalkör, debreceni dal- és zeneegylet, teológus gyülekezet, gimnáziumi ifjúsági gyülekezet, debreceni főiskolai zenekör, jog­hallgatók vigalmi bizottsága, jogászok filharmonikus társasága, egyetemi kör, teoló­gus szakosztály, tanítóképző Csokonai énekkara, Bethlen Gábor-kör, Soli Deo Glo­ria Diákegyesület, Arany János baráti kör, országos vívókör, turistatársaság, kerék­94

Next

/
Thumbnails
Contents