A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

élelmezésre begyűlt pénzből létrejött a diákok közös étkeztetésére szolgáló „tápintézeti pénztár", mely az 1842-ig fennálló alumnusok konyhája kiadásait is fedezte. A szegény tanulók élelmezésére (a felügyelet elnézésével) hagyományos szokás volt az ún. „röpítés", azaz a maradékon élés. A város polgárai a diákságot sorkosztolással is támogatták. Különböző próbálkozások ellenére a 19. század közepéig nem volt egységes az étkeztetés, voltak csupán ebédet, vacsorát élvező vagy csak kenyérben részesülő diákok, ezért egyre sürgetőbbé vált az egységes élelmezés biztosítása. 1853-ban ugyan létrejött a „köztápintézet", de 1881-ben még voltak egytaleteles, kenyeres, 1887-ig kosztjukért dolgozó diákok. 1888-tól működött a megszabott díjfokozatok szerint teljes ellátást nyújtó tápintézet. Ügyeit az internátusi és tápintézeti albizottság intézte a gazdasági tanács felügyelete alatt. 4. A KOLLÉGIUM HÁZTARTÁSA ÉS GAZDASÁGI ÜGYEI Coetus A diákönkormányzat idején a coetus különböző javainak, jövedelmének nyilvántartását a „liber scholae Debrecinae"-ben vezették. E könyvet a professzorok, több esetben a püspök ellenőrizte. Nyilvántartották a pénzbeli, természetbeni javakat, különböző jövedelmeket, legációs elszámolásokat, alumnusok ellátására szolgáló pénzeket, alapítványi tőkéket, vagyonjövedelmeket, leltárakat és a különböző kasszák elszámolásait. E kasszák 1792-ig seniori, ill. contrascribai felügyelet alatt voltak. A kollégiumi pénztár megalakulásakor a különböző kasszákat 1792-ben egyesítették. Gazdasági tanács 1742—1792 közt a kollégiumi pénzügyek kezelését superintendensi deputáció — a debreceni egyházközség és az egyházkerület közös bizottsága —ellenőrzése alatt a curatoratus intézte. 1831-ben alakult a gazdasági ülés, mely 1879-ig főiskolai gazdasági választmányként, utána 1935-ig gazdasági tanácsként működött. Jogutódja lett a kollégiumi intézőtanács. A gazdasági tanács — illetve jogutódainak — felügyelete kiterjedt a különböző gazdasági albizottságokra, s hatáskörébe tartozott az öszszes gazdasági ügyvitel, köztük a füvészkerti bizottság irányítása is. A gazdasági tanács időszakonként pénzügyi bizottságokat szervezett. Kollégiumi pénztár 1793. január 2-tól (1792-ben alakult) a kollégium pénzügyeit a kollégiumi pénztár intézte. Első pénztárkezelési szabályzata 1793-ban lépett életbe, melyet többször módosítottak. Legrészletesebb ügykezelési utasítás 1903-ban készült, melyet 1909-ben kibővítettek. A kollégiumi pénztár az egyházkerületi pénztárral 1926. január l-jével kezdődően „kollégiumi és egyházkerületi gazdasági hivatal" néven egyesült, de külön kezeli az egyházkerület és kollégium pénzügyeit. Ügyintézési körébe tartozott a költségvetések, pénztárkönyvek, pénztári naplók vezetése, a személyi járandóságok, dologi bevételek és kiadások számlakönyveinek nyilvántartása, a különböző számadási naplók, zárszámadások, kollégiumi birtokjövedelmek, alapítványok, ösztöndíjak, kölcsönügyek, tandíjak, tápintézeti díjak számontartása, az építtető, temetési és mun92