A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

fe Teológiai Akadémia A teológiai oktatás kezdete a reformáció századába nyúlik vissza. 1549—1550. évi toronai (Milotay Nyilas István szerint temesvári) zsinaton Mezőtúrt akarták a zsinati atyák a teológusképzés székhelyévé tenni, ahol Szegedi Kis István tanított. Megvalósítására azonban a török előrenyomulása miatt nem kerülhetett sor. Mivel ekkor Debrecen kedvezőbb helyzetben volt, és Debrecenben is folyt lelkészképzés, a rendszeres teológiai oktatásra lehetőség nyílt. Debrecen első református iskolamesteréről tudjuk, hogy 1549—1552 között teológiát is tanított. A teológiát csupán egy professzor oktatta. A teológiai oktatás akadémiai szintre a XVII. században emelkedett. A teológiai tanszéket 1636 után szaporították. A második tanszéket I. Rákóczi György alapította. A harmadik teológiai tanszék szervezésére 1844-ben került sor. 1866-ban felgyorsult a fejlődés. A dogmatikai tanszéket kettéosztották. Megalakult az egyháztörténeti tanszék. 1884-ben ószövetségi, vallásbölcseleti, 1912ben belmissziói tanszék szervezésére került sor. Az 1914. évi egyetemmé alakuláskor, amikor a Teológiai Akadémia a debreceni tudományegyetem fakultása lett, már hat professzora volt. A teológiától független fakultások szétválasztása a 19. században történt. Addig a teológiai, a jogi és a bölcsészeti oktatás együtt folyt. Elsőnek a jogi kar — 1800ban — alakult. A Bölcsészeti és a Teológiai Akadémia különválása 1898-ban kezdődött, de szervezeti szabályzattal, fakultásjelleggel, dékáni hivatallal 1908-ban vált el a Bölcsészeti Akadémia. A teológiai oktatás 1914—1950 közt a debreceni tudományegyetemen belül működő hittudományi karon folyt, külön dékáni hivatal vezetése alatt. 1950—1951. tanévtől ismét a kollégiumban nyert elhelyezést a Teológiai Akadémia egyetemi fakultás jelleggel. 1978-tól nyolc tanszéken 9 professzor végzi az oktatást. (Egyháztörténeti tanszéken két professzor. Jelenleg egyháztörténeti és vallástörténeti tanszékre osztva.) Mellettük zenét és idegen nyelveket tanító lektorok működnek. Jogakadémia A jogtudomány oktatása a kollégiumban az egységes főiskolai rendben folyt a közös tanárkar és az igazgató tanács irányítása alatt. 1800-ban volt az első kezdeményezés jogi tanszék felállítására. Az első professzor magyar polgári jogot, büntetőjogot és statisztikát tanított. 1846 után növelték a jogi tanszékek számát (1846, 1851). 1853-ban számuk 4-re emelkedett. 1856—1860-ig, a Habsburg-abszolutizmus idején a jogakadémia nyilvános működése szünetelt. 1861-ben a pátens visszavonásával, az ideiglenes szünetelés után, kezdődött újra a jogakadémiai oktatás. A négy tanszék mellé újabb négyet állítottak, és 1876-ban már a protestáns szellemű jogakadémia négy évfolyamúvá szerveződött. Tanulmányi szabályzata 1874-ben elkészült, a közoktatásügyi miniszter 1875-ben hagyta jóvá, de a tanári kar önálló működése csak 1893-ban a dékáni hivatal megszervezésével kezdődött el. 1914-től vált egyetemi fakultássá. Bölcsészeti Akadémia A bölcsészeti tárgyak tanításának tantervbe iktatása Martonfalvi György professzorsága idején — a nagyváradi és a debreceni iskola egyesülése után, a 17. század közepén — történt. Az első filozófiai tanszéket Apafi Mihály fejedelem sóalapítványa tartotta fenn. A tanszék sorsa az ellenreformáció alatt veszélybe került. Megszűnését 88