A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Holló László Kossuth-díjas festőművész születése 100. évfordulója alkalmából a Déri Múzeumban rendezett Emlékülés 1987. március 5. - Sz. Kürti Katalin: Holló László és az Ady Társaság

a vidéki egyesületek, művésztelepek, múzeumok, közös hangversenyekre, városközi tárlatokra kerül sor. Úgy tűnt, hogy Debrecen tudja és akarja teljesíteni művelődéspolitikai küldetését. Rangos, új intézményei (a Tisza István Tudományegyetem és a Déri Múzeum) méltó helyet, keretet, művelt városi „vezérkara" jó személyi feltételt biztosítottak ehhez. Sajnálatos azonban, hogy az irodalmi esteket, kiállításnyitókat és szoboravatókat nem egy esetben politikai manifesztációkra használták fel a város vezetői. Elsősorban látványos rendezvényekre törekedtek, s nem oldották meg például a debreceni művésztelep ügyét, ami pedig a nagybányai telep helyettesítésének koncepciójába beillett volna. Megvalósult viszont a már említett egyetem s vele együtt a haladó erők azon óhaja, amelyet Oláh Gábor így fogalmazott meg 1927-ben: „meg kell teremteni a vidéki egyetemi városok művészeti életét".

5 Nagy szerepet vállalt a kulturális élet alakításában a debreceni Ady Társaság, amelynek egyik célját így jelölte meg a Vajda Társaság: „Az Ady Endre Társaság — hisszük — el fogja érni — kemény munkával —, hogy a maradandóság városát bekapcsolja az európai szellemi áramlatok vérkeringésébe. Egyben pedig előmozdítja majd a magyar irodalmi élet régóta kívánatos decentralizációját."

6 A debreceni Ady Társaság 1927—1951 között működött.

7 Elsősorban irodalmi egyesülés volt, de zenei, hungarológiai és képzőművészeti osztálya is alakult. Elnöke Ady Endre fivére, Ady Lajos tankerületi felügyelő volt, titkára Juhász Géza, majd Gulyás Pál. Az Ady Társaság célja induláskor a tiszta művészet hirdetése, távolállás minden faji és egyéb előítélettől, a politikától, s ugyanakkor a debreceni művészeti élet és művészek közelítése az ország haladó irányzataihoz, illetve köreihez, elsősorban a Nyugathoz. Az ország közvéleménye rövidesen érdeklődéssel fordult a debreceni zászlóbontás felé. Móricz Zsigmond, Németh László, Veres Péter gyakori vendég volt, több ízben jött Debrecenbe Csók István, Vaszary János, Kassák Lajos, Kodály Zoltán, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula. Dísztaggá választották pl. Bartók Bélát, Babits Mihályt, Csókot, Vaszaryt. Ugyanakkor a társaság írói, költői állandó munkatársai voltak a Nyugatnak, a Kelet Népének, majd a közreműködésükkel beindult Válasznak. A népi írók mellett a Márciusi Front debreceni szárnyával, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával, a debreceni Reform Társasággal tartották a kapcsolatot. 1927. október 27-én alakult meg az Ady Társaság képzőművészeti osztálya* Elnöke Holló László, titkára Gáborjáni Szabó Kálmán, alapító tagjai Berki Jrma, Medgyessy Ferenc, Senyéi Oláh István voltak. 1929-ben Vadász Endrét, 1930-ban Káplár Miklóst, 1932-ben Félegyházi Lászlót, majd Smurák József iparművészt hívták meg tagul. 1927—1932 között, Holló László elnöksége alatt, sokat tett a képzőművészeti osztály a kortárs művészet népszerűsítéséért. Sikeres kiállítást rendezett a Képzőmű5 Oláh Gábor nyilatkozata a Debreceni Független Újság (továbbiakban: DFU) 1929. márc. 24-i számában olvasható. 6 Az 1927. aug. 7-én kelt levél az Irodalmi Múzeumban található K. X. 73.2.1.2. sz. alatt. 7 Az Ady Társaság iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban (HBML. X. 301. 5/79.) és a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM. V. 84.) találhatók. Összefoglaló írások: Kardos Pál: A debreceni Ady Társaság húszéves története 1927—1947. = Vándortűz, 1947. 6. sz. 92—104., Juhász Izabella: A debreceni Ady Társaság bibliográfiája 1927—1951. — A Kossuth Lajos Tudományegyetem Könvytárának bibliográfiai kiadványai 3. (Debrecen, 1977.). 8 A képzőművészeti osztályról: Rabinovszky Máriusz: A debreceni Ady Társaság képzőművészei (Debrecen, 1931.), Vő: A debreceni Ady Társaság képzőművészeti kiállítása = Nyugat, 1933. 26. I. 380—381., Kónya József: az Ady Társaság képzőművészei = (Vándortűz, 1947. 6. 89—91.), Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei (In: Déri Múzeum évkönyve 1974. 751—778.) Vő: i. m. 1986., Bíró Laps: Képzőművészeti élet a két világháború között Debrecenben. In: a Déri Múzeum évkönyve 1983—84. 275—322. 428