A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

nem látták szükségesnek, mert a műegyetemi és reáltanodái tervek némelyike mezőgazdasági tagozat létesítésével is számolt. Egy önálló, nyilvános (országos) mezőgazdasági tanintézet — egy „practica iskola" — eszméjét először az 1827-ben kiküldött tanügyi rendszeres bizottmány vetette fel. Eléggé visszhangtalan maradt, csupán egy-két megye üdvözölte az ötletet.

137 Az agrár szakoktatás jelentősége és haszna csak az 1830-as évek végén, 1840-es évek elején tudatosult szélesebb körben. Ekkor már egyre több nagy- és középbirtokos tért át az árutermelésre, s ezzel együtt megnőtt a szellemi munka iránti igény is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyébként jól felszerelt magánintézetek már nem jelentenek megoldást, mert viszonylag kevés számú szakembert bocsátanak ki, és azokat is elsősorban a fenntartó uradalmaiban alkalmazzák, s egyáltalán nem veszik figyelembe az ország igényeit.

138 Jellemző adat, hogy Keszthelyen 1800—1848 között kb. 700, Magyaróváron 1818—1848 között 514 magyarországi (és erdélyi) hallgató volt, ugyanakkor a gazdatisztek száma az 1840-es években mintegy 6500 (Erdélyben plusz 6— 700).

139 A magyar árutermelő nemességet saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy a mezőgazdasági szakoktatásban is közintézményekre van szükség. Ezek felállítását a Széchenyi István gróf által szervezett, 1835. június 8-án megalakult Magyar Gazdasági Egyesület

140 kezdeményezte. Az elsősorban arisztokratákat és jobb módú középbirtokosokat tömörítő társaság célja a földművelés és állattenyésztés fellendítése és ennek érdekében a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésének, oktatásának, valamint az agrártudományok művelésének elősegítése volt.

141 A tervek kivitelére a pénzalapot tagdíjakból és alapítványokból kívánták előterem teni. A feladatok egy részét sikerült is végrehajtani: folyóiratot (Gazdasági Tudósítások, 1837—41), majd hetilapot (Magyar Gazda, 1841—48), a jobbágyság számára Mezei naptárt (1840—48) adtak ki, a népiskoláknak összeállították a Gazdasági kistükör с tankönyvet, pályázatokat írtak ki, állatbemutatókat tartottak stb.

142 Az országos — vagyis országos hatókörű, a Gazdasági Egyesület felügyelete alatt álló — mezőgazdasági tanintézet alapítását Török János javasolta 1837-ben, a Gazdasági Tudósításokban.

143 A gondolatot magáévá tette Széchenyi István is, aki teljes társadalmi súlyát latba vetve igyekezett ezt megvalósítani. Az egyesületet 1838. szeptember 5-i választmányi ülésén indítványozta először, hogy Pesthez közel vegyenek meg egy birtokot mintagazdaság kialakítására és egy szakiskola felállítására. A legközelebbi közgyűlésen, 1839. március 17-én ezt megismételte, és a tagság el is fogadta. Egyelőre azonban nem történt semmi; az elképzelések is határozatlanok 137 L. Bihar vármegye által a" tudományos tárgyakban rendelt biztosságnak, észrevételei 's ezek' folytában költ végzések. Nagy-Várad, 1833. 8. p. 138 Minderről 1. Vörös Károly: A modern értelmiség kezdetei Magyarországon. = Valóság, 1975. 10. sz. 9. p.; Komis i. m. 2. köt. 405—406.; Sülé Sándor: A keszthelyi Georgikon 1797—1848. (Bp., 1967.) 219., 221—222. 139 Vörös i. m. 10. 140 Tulajdonképpen az 1830. jún. 11-én létrehívott Állattenyésztő Társaságból nőtt ki, alakult át; 1. Galgóczy Károly: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület története keletkezésétől az 1876-ik évig. (Bp., 1880.) 6—7. 141 Galgóczy i. m. 30—35. 142 Uo. 38—69. p.; Fényes Elek: Magyarország statistikája. 3. köt. (Pest, 1843.) 48—49. — A MGE tevékenységéről ír Novak József is, de ő nem említi a gazdaképző intézet tervét: „Ami az egyesnek lehetetlen, a sokaságnak könnyű..." (A Magyar Gazdasági Egyesület ismeretterjesztő munkássága.) = Népművelés, 1964. 7. sz. 10-11. p. 143 Gazdasági egyesületek és intézetek — 1837. 1. sz. 92—94. p. Említi, idézi Sülé i. m. 221.; Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása. = Levéltári Szemle, 1977. 1. sz. 156. 346