A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

magyar ipar és kereskedelem megteremtésének szándékával,

87 s igyekezett kiterjeszteni befolyását az iskolarendszer szerveződő ágazataira is. Azért, hogy oktatáspolitikai monopóliumát a szakképzés felett is megőrizze,

88 elébe ment a rendek tervének, és Mednyánszky Alajos báró javaslata alapján saját hatáskörében létesített egy alacsonyabb szintű ipariskolát. A bécsi kormányzat nyilván arra is gondolt, hogy ezzel a műegyetem követelése hosszabb időre, esetleg végleg lekerül a napirendről, vagyis az örökös tartományok technikai főiskolái továbbra is vetélytárs nélkül maradnak. Az udvar rejtett szándékait jelzi, hogy éppen ebben az időben Milánóban és Lembergben politechnikumot nyitott.

89 Mednyánszky Alajos még 1842-ben, a helytartótanács megbízásából készített oktatásügyi elaborátumában indítványozta a középfokú reáltanodák felállítását, a reformellenzékkel sokban megegyező elvi indokolással. Az általa ipariskoláknak nevezett, de kereskedelmi és ún. műszaki gazdasági képzést is nyújtó intézmények továbbfejlesztésével képzelte el — a nem is olyan távoli jövőben — a politechnikum létrehozását.

90 Bécsi utasításra némileg módosult ugyan

91

, de lényegében az ő tervezete öltött testet az 1844. június 12-én kelt királyi elhatározásban, amely a pesti ipartanoda megszervezéséről intézkedett.

92 A rendelet első kísérletről beszélt, s arról, hogy az intézetet a felállítandó műegyetem majd kebelébe fogadja. Vagyis az udvar nem vetette el nyíltan a politechnikum gondolatát — ezt nem is tehette, hiszen 1836-ban megígérte a létesítését —, de megvalósítását bizonytalan időre elhalasztotta. A leirat szerint az ipartanoda költségeit a tanulmányi alapból kell fedezni.

93 Szervezetileg önálló intézmény, amely közvetlenül a helytartótanácsnak van alárendelve. Élén a tanárok sorából kinevezett igazgató áll.

94 Belső szerkezetét tekintve egy egyéves előkészítő tanfolyamra és három két-két évfolyamos szakosztályra (tagozatra) oszlott. Az előkészítő kurzusra az elemi iskola négy osztályát vagy a gimnáziumok alsóbb osztályait kijárt, 13. életévüket betöltött fiúkat vették fel; a kereskedelmi, műipari (technikai) és gazdasági (tulajdonképpen műszaki gazdasági) tagozatokra pedig azokat, akik a gimnázium valamennyi osztályát vagy az ipartanoda előkészítő osztályát elvégezték, továbbá azokat a gyakorlattal rendelkező ifjakat, akik az előkészítő tanulmányokban való jártasságukat igazolni tudták.

95 Azaz egy sajátos típusú, lényegében középfokú iskola jött létre, ahol elméleti tudnivalókat oktattak a leendő kereskedők, ipari és építési vállalkozók, technikusok számára. A helytartótanács 1844. július 24-én értesítette a törvényhatóságokat a királyi rendelkezésről.

96 A rendek nem fogadták egyhangú lelkesedéssel a hírt. Sokan örültek, mert az iskola régi szükséget pótolt.

97 Mások — főleg a liberálisok — kevesellték az ipartanodát, hiszen ők műegyetemet akartak. A katolikus papság azért méltatlankodott, mert a szerintük kizárólagosan katolikus jellegű tanulmányi alapból fordítanak 87 Veliky János: A kossuthi ipartámogató politika értelmezéséhez. = Magyar történeti tanulmányok XI. (Debrecen, 1979.) 76. 88 Varga János: A kormányszervek előkészületei az 1843. évi diétára. = Századok, 1980. 5. sz. 735. 89 Szögi i. m. 130. 90 Tervezetét részletesen ismerteti hányi Béla: Az 1842. évi iparoktatási javaslat és annak sorsa. = Magyar Iparoktatás, 1903/04. 324—333., 357—359., 362—365. L. még: Borotvás-Nagy i. m. 396—398.; Komis i. m. 2. köt. 58—59., 427—428.; Víg i. m. 144—146. 91 Víg i. m. 148.; Zelovich i. m. 89.; Komis i. m. 2. köt. 59—60.; Iványi i. m. 393—402. 92 Szövegét közli Iványi i. m. 400—402. 93 Zelovich i. m. 90. 94 Iványi i. m. 357. 95 Zelovich i. m. 105—106.; Szterényi i. m. 67—71. 96 Szterényi i. m. 111. 97 Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora. (A magyar nemzet története 9.) (Bp., 1897.) 662. 340