A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Takács Béla: Dr. Kempf József, a világjáró debreceni orvos (1818–1900)

idézett műve is bizonyít. A Debreczeni Hírlap úgy emlékezik meg Kempf Józsefről, hogy városunk e különleges embere „a szabadságharc lezajlása után külföldre menekült". Ha tudjuk, hogy Kempf József az első levelet 1866. júl. 19-i keltezéssel küldte Ausztráliából a testvérének, illetve a Vasárnapi Újságnak, akkor bizonytalanságban vagyunk afelől, hogy 1849—1865 között hol tartózkodott, mit csinált ez a jeles férfiú, hogyan került kapcsolatba Debrecennel? Nem valószínű, hogy a szabadságharcban annyira exponálta volna magát, hogy emiatt menekülnie kellett, inkább a kalandvágy indította útnak talán Debrecenből, mert egy Szalay Erzsébet nevű „debreczeni menyecske" volt az úti-, később a házastársa. A Vasárnapi Újság 1867. 1. száma közli Kempf József első ausztráliai levelét, amelynek megjelentetésében nyilván közreműködött a testvére, a magyarosított nevű Küzdi Albert, aki az újság budapesti kiadóhivatalának pénztárosa volt. A levél bevezetőjében utalás történik arra, hogy Kempf József Szalay Erzsébettel együtt 1865. aug. 8-án szállt a La Rochelle nevű hajóra Kuxhaven német kikötőben. Már az út kezdetén viharba kerültek, emiatt Doverben nem tudtak kikötni. Kempf József leírja, hogy a 16 000 mázsa terhet és mintegy 500 utast vagy kivándorlót szállító vitorlás úgy hányódott a hullámokon, mint valami labda. Ő maga öt, Erzsi pedig kilenc hétig volt tengeribeteg. Nagyon szellemesen jegyzi meg Kempf József a viharral kapcsolatban: „Qui nescit orare, pergat ad maré" — aki nem tud imádkozni, az szálljon tengerre—, majd hozzáteszi, hogy a vihar alatti káosz, az emberek jajgatása, a gyermekek és nők sírása, a matrózok lármája még a legerősebb férfi lelkét is megrázta, és ha ezt a vihart előre sejtik, nincs a világnak az a kincse, amelyért a lábukat a La Rochelle fedélzetére tették volna. Augusztus 19-től végre csendes vizén haladtak tovább, útközben láthatták az akkori világ legnagyobb hajóját, a Great Easternt vagy a Leviathánt, amely éppen az Anglia és Amerika közötti tenger alatti telefonkábelt rakta le. Három napig több mint nyolcvan vitorlás- és gőzhajó társaságban haladtak, de Madeira szigetétől egészen Afrika déli csúcsáig, a Jóreménység fokáig az égen és vízen kívül nem láttak élőlényt. A Jóreménység fokánál Simonstown városban harminchárom napot töltöttek, majd nov. 19-én indultak el Ausztrália felé. Huszonöt napi utazás, vihar, jégeső, zivatar, hat-nyolc fokos hideg közben, karácsony estéjén érkeztek meg az ausztráliai moretonbay-i kikötőbe. Szerencsétlenségükre a hajón tífusz ütött ki, ezért a kormányzóság a hajót a kikötőhöz közel fekvő Dunwich-Stradbrock szigetre irányította vesztegzár alá. Kempf Józsefet orvosi felügyelőnek nevezték ki, sőt már fizetést is kapott, naponta egy guinea-t, vagyis tíz forint ötven krajcárt, lakást, élelmet és két szolgát. Negyvennyolc napig voltak a hajó utasai elzárva a világtól, majd egy Kate nevű gőzös az Ausztrália keleti csücskén fekvő Brisbane nevű városba szállította a kivándorlókat és utasokat. Kempf József visszaemlékezve az utazás és a karantén gyötrelmeire, megállapítja, hogy ez idő alatt hetvenkét ember halt meg a hajón, és tizenegy gyermek született. Brisbane-ben Kempf Józsefen és Szalay Erzsébeten kívül még 411 bevándorló lépett partra, és a doktor örömmel írja, hogy ők ketten az első magyarok Ausztráliában. Később kiderült ugyan, hogy Sydneyben már korábban letelepedett magyarok is élnek. Kempf József a kormányzóságtól orvosi díj fejében 605 Ft-ot, Szalay Erzsébettel együtt pedig 720 Ft-ot kaptak arra a célra, hogy ebből az összegből földet vásároljanak, de a birtokot csak tizenhat hónapi tartózkodás után foglalhatták el. Addig Kempf József intézhette doktori címének honosítását, vagyis Queensland tartomány orvosi kara előtt újra levizsgázott, és 1866. márc. 5-én hivatalos engedélyt kapott arra, hogy Brisbane-ben orvosi tevékenységet végezhessen. Időközben Kempf Józsefnek lehetősége nyílt arra, hogy egy Londonba visszatérő orvostársától a lakását, búto316