A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Fekete Csaba: Ének, éhség, veszedelem .... (Feljegyzések és másolatok Bencédi István krónikájának egyik példányában)
A föntebbi jegyzetből, a lap tetején, levágás miatt még hiányozhat. 9 Nem teljesen bizonyos, de esetleg ugyanaz a kéz az 1553. évben történt ostromhoz írt jegyzetet: „16 2 8 Értendőben Letai Győrgiőt be allatok 03 fittben. IS Octobr.Ef ]" (fol. 235 v ). Valószínűbb, hogy ez az alább következő marginalia szerzőitől is különválasztandó, hatodik glosszátor kezétől ered. * * * 4. Hitviták tüzében érlelődtek azok a lapszéli vélemények, amelyeket (a már említett, 1628 utáni feljegyzéssel együtt) legalább hat személy írt a kötet különböző helyeire. Egyik részük a 17. századból való, már benne volt a kötetben, mikor az egyetlen ismert tulajdonos beírta nevét. Sajószentpéteri János Békésen, 1689. január 28-án jutott a kötethez. 10 A kommentáló fél mondatok szerzői között lehetnek rábízott diákok is. Ennél többet a bejegyzések rövidsége és a kiíratlan írás alapján nem állapíthatunk meg, azt sem lehet kétségtelenül eldöntenünk, melyik korábbi. Az alábbi sorrend tehát esetleges, a helyesírási és nyelvjárási különbségekre is épít az elkülönítésben. Előbb mindig megjelölöm azt, miről szól az illető helyen Bencédi Székely István krónikája, majd idézőjelben a kézírásos jegyzet, végül a fóliószám következik. Az első kéz megjegyzéseiből igen kevés olvasható a körülvágás miatt. A judai király, Jekonia említése mellett hétsoros értelmezés van, de csak a szavak eleje olvasható (43 r ) — a kiegészítés bizonytalan. Pius pápa a húsvét napját vasárnapra szerzé. Itt csak a téma van kivetítve a margóra: „[HJwswet [najpia" (99 r ). — Szintén a húsvétra vonatkozó megjegyzés található hátrább, de csak a vége látszik pótolhatónak: „ is az [Hujswet [na]piát" (101 v ). A második kéz írásában is jellemző az ú hang w írásmódja. Az eretnekségek és feslettség ellen irányulnak megjegyzései. — Photinus eretnec: „pokolba tanít", Arminiaba az Arrianosoc conciliomot tönec: ,,wgi mint ördögnek tanitvanij" (111 v ). — Egy levágott, háromsoros megjegyzésről, melyből csak szóvégek maradtak, nem lehet eldönteni, hogy Cassianusra vagy Didimusra vonatkoznak; ugyanott, lentebb viszont az Olaszországot dúló Ragadastos gót király és serege pusztulásáról mondja: „wgi kell agebnek" (későbbi kéz írásával: „szánom segent érte" 118 v ). — A konstantinápolyi zsinaton számkivetésbe küldték Aranyszájú Szent Jánost (karhoztatac аз arán' e s3aiu /3ent Iano/t, es /запк1 vete/re kuldec): „mint Jambortt" (119 r ). — A karthágói zsinat kárhoztatta Pelagiost, ki a'/3abad akaratot válla lenni аз emberbe. A3ert a' e ее baratokis mind pelagiano/oc: „mint ördögöknek fratrisij" (119 v ). — I. Bonifác pápa eltiltotta az asszonyokat a tömjénezéstől: „De pappal halhasson"; — Harmincz e/3e tendo alatt meg hagia hog' /enkit pappá ne tehe/jenec: „mert akor Jnkab tehetj"; ее e az Antropomorphitac ез udobe tamadanac, kic аз i/tenbe fület, /3emet, /3aiat vallanac lenni mint eg' emberbe: „elég ebül értettek" (119 v ). A harmadik kézírás szerzője főként a képrombolással kapcsolatos megjegyzésekben érdekelt. Az Attilát visszatérésre indító Leó pápa a fenteknek képit atoc alat 9 A 16. századi zsoltárparafrázis van e följegyzés verzóján, a korábbi kéziratos lapok között bizonynyal az üresen maradtat használta a későbbi tulajdonos 1596-ban. Előbb a lap tetején, betűvel, 1558-at, majd lehúzgálva, talán más számot is írt, de a levágás miatt a felirat csonka. Előbb Murát szultánt írt, de lehúzta, és a sor fölött helyesbítette. 10 „lehova est pastor lohannis S. Sz. Péteri no possum agere Psal. 23. Anno 1689. die 28. Januarii Bekesini." — Az A 1 levél alján és a fol. 149 v alján olvasható. Ekkor már valószínűleg nem volt meg a címív; 1. az 1. jegyzetet is. 282
