A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Néprajz - Székelyhidi Ferenc: Ragadványnevek a debreceni cívistársadalomban
p) „Mázsáló" Balogh Péter. A város tulajdonában levő mázsaházban dolgozott, a régi Piac utcán lakott 68. sz. alatt. r) „Szappanos" Kis Imre. Szappanosmühelye volt. A Vénkertben lakott (8. sz.). s) „Szűcs" László Károly. Szűcsmesterséget folytatott. (István út. 26. sz.) t) „Kántor" Nagy András. Kántor volt. (Köntöskert 26. sz. alatt lakott.) u) „Vincellér" Bartha Sándor. Vincelléreskedett. (Létai út. 58. sz.) v) „Ács" Gellén Imre. Foglalkozása ácsmester volt. Gerébi-telepen lakott. z) „Disznókupec" Nagy József. Sertéskereskedéssel foglalkozott. A Hatvan utcai kertben lakott. a) „Kútfúró" Magyar János. Kútfúrásokat vállalt. (Hadházi utca 46. sz. alatt akott.) b) „Mészáros" Faragó János. Mészáros volt, a Boldogfalvi kertben lakott. c) „Szűcsmester" Orbán Péter. Szűcsmesterséget folytatott (Apafi u. 20.). 2. Apai-anyai vagy egyéb rokonsági vezetékneveket felhasználó ragadványnevek a) „Úszó" Kovács József. A nagyanyja vezetékneve Úszó volt. (Pereces u. 16. sz.) b) „Rickl" Balogh István. A felesége, Rickl Sára után kapta ezt a ragadványnevet, szenvedélyes pipázó is volt, és emiatt „Pipás" Balogh is volt a ragadványneve. (A Hatvan utcán lakott. 57. sz.) c) „Magyar" Balogh. Magyar vezetéknevű családból származott a felesége. d) „Zöld" Balogh. A nagy hírű Zöld családba nősült. e) „Kádár" Balogh. (Hatvan u. 57. sz.) „Pipás" Baloghnak az édesapja. Édesanyja Kádár lány volt. f) „Hallgató" Balogh. Hallgató nevű családból való volt a felesége. Az Öt malom utcán lakott. g) „Istvánfia" Boros János. Édesapja István volt, a Boldogfalvi kertben lakott a 9. sz. alatt. h) „Mikevő" Kovács József. Az apósa Mike Ferenc volt. (Boldogfalva u. 17. sz.) 3. Testi fogyatékosságra utaló ragadványnevek a) „Falábú" Sarkadi István. Első világháborús hadirokkant volt. b) „Siket" Balogh János. Hallássérült volt. (Teleki u. 74. sz.) c) „Siket" Kovács István. (Mester u. 37.) Ugyancsak hallássérült volt. d) „Görbe" Balogh István. (Kossuth u.) A legelterjedtebb, a legjobban, szinte városszerte ismert ragadványnév a XX. sz. első felében Debrecenben. Erősen meggörbült, ami ülőhelyzetben nem volt észrevehető. Ezt a fogyatékosságot vagy betegségből (kifázás) kapta, vagy azért, mert fiatalkorában nagy súlyt emelt fel, és hátcsigolyái megsérültek. Ezt a menyétől hallottam. Amidőn a 20-as években a Kossuth utcán háromemeletes házat emeltetett, „Palotás" Baloghnak is nevezték. e) „Kacska" Kertész László. (Bethlen u. 5J. sz.) Vadászszerencsétlenség következtében jobb keze fején két ujja megsérült úgy, hogy nem tudta kiegyenesíteni. f) „Sánta" Birinyi Imre. (Méliusz tér 11. sz.) Sántikálva járt. g) „Dadri" Ballá. Beszédhibás volt, dadogott. h) „Szuszka" Ballá. Feltehetően orrpolipja vagy ehhez hasonló orrbetegsége volt, minek következtében szuszkán beszélt. i) „Pityeri" Kovács. Sírós-pityergős hangon beszélt. j) „Csonka" Balogh. Keze fején állandó jellegű csonkaság volt. 270