A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén

a magyarság magával hozta új hazájába. Útközben szedte fel a perzsákkal, szkítákkal, kunokkal, görögökkel, közép- és közel-keletiekkel érintkezve, sőt egyes törzseket leadva, másokat magához vonzva és beolvasztva. Módyné Nepper Ibolya dr. régészeti ásatásai 1985 nyarán két nagy honfoglalás kori magyar temetőt tárt fel Püspökladány és Sárrétudvari határában ,mintegy ezerkétszáz sírt. Ezekben két jelenségre kell felfigyelni: nagyjából földművelők, és akadnak bizánci ékszerek — ezek ugyan kereskedelemmel jöttek, bárki szívesen viselhette, de vannak bizánci keresztek is, ezek viseló'i bizonyosan keresztények voltak, és hány olyan van még, akit kereszt nélkül temettek el. Tehát ezek a bizánci kereszténységet vették fel. A bizánci egyház pedig magával hozta és átadta az antik művelődés keleti folklorizált irodalmát, de még inkább szokásait. Ma már egyértelműen elismert, hogy az ortodox bizánci kereszténység a magyarság térítésében századokkal megelőzte a római egyházat, és századokon át továbbra is fölényben állt mellette. Éppen Tiszántúlon és Erdélyben közelebb is volt központjához. Még I. István koronázási palástját is a király által alapított Veszprém-völgyi görög monaszterion apácái hímezték. A mai Hortobágy közepén Hortegyháza templomának védőszentje

35 a görög Démétriosz

36 volt. Szinte a mai napig juhászünnep az ő neve napja. Ha a már leírt Szent György-napi és egyéb szokásokat nézzük, szintén a görög ortodoxia közvetítő szerepét ismerjük fel, minthogy az egyház előírta hívei számára az életmódot, a vallási rítusokat. Csak így válhatott ezek nagyobb része népszokássá. Tehát az olvasmányokból csak mesét, mitológiai mondákat alakíthatnak, népszokásokat csak vallási szabályok vállalása közvetíthetett. 35 Szabadfalvi József: Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. (Debrecen, 1984.) 203. 36 Sztripszky Hiador: Jegyzetek a görög kultúra Árpád-kori nyomairól. (Bp., 1913.) Idézi Szabadfalvi J. 256