A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Extraordinary Forms of Purchase and Acquisition

A pontok szerepe а közép-tiszai edényeken sem szűkül le. A debreceni fazekasok már a XVIII. századi edényeken alkalmazták szárak kialakítására a pontsort. A két központ mesterei közül elsőként Rajczy Mihálynál találjuk meg, aki butykosain használta ezt a megoldást.

8 Még Horváth Sándornál fordul elő, rajtuk kívül egy jelenleg mesterhez nem köthető vörös szárnyú madaras bütykösön láthatjuk. Ugyanakkor a Kovács család butykosain soha nem találjuk ezt a megoldást. A tiszafüredi edények között elsőként egy miskán jelentkezik a pontsorszár, míg egy másikon a pontok kissé elhúzva vízszintes vonalkákként alkotják a szárat. Megtalálhatók a bütykösök közül mind a folyómintásakon, mind a karcolt díszűeken, valamint tálakon és egy kulacson. Színük fehér és barna, mindig egyszínű. A pontsorszár egyik változata, amikor két festett vonal fogja közre. Ezt debreceni edényen már 1819-ben megtaláljuk, majd a század közepén, 1847-ben jelentkezik újra. Másik változata a karcolt vonalak közé helyezett pontsor. Mezocsáton ezt egy jelenleg ismeretlen mester miskáján fedezhetjük fel először 1835-ben, majd később Rajczy 1844-es legkorábbi szignált miskáján. Egy ételhordót és ugyancsak Rajczy 8 Domanovszky i. m. XVI. tábla 54. kép. 204