A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok

24. KOMMENCIÓS BÉREK, közismerten több részből álltak. Általában a kevés pénz mellett sok és változatos, úgynevezett természeti juttatásban is részesültek a „kommenciósok". A kommenciós bérként adott élelmiszerek, ruházati darabok, anyagok és eszközök vagy éppen szolgáltatások (leginkább szabad lakhatás a tanyán, a sütőházban, a csőszházban stb.) egyfajta sajátos eladási, illetőleg vételformák voltak.

35 25. KÓTYAVETYE, az árverés sajátos esete. Háborús időkben a zsákmányt, a hódítással szerzett javakat (ragadmányt) a katonák és nem katonák mélyen áron alul, árverés formájában mielőbb eladták, mielőbb továbbadtak rajtuk; egyszóval elkótyavetyélték. Az elkótyavetyél szó hangulata, belső jelentése az áron alul való eladást, az elpocséklást mutatja. Nálunk főleg a XVI—XVII. század katonai világában (végvári portyákat követően) terjedt el. 26. KÖTVÉNY, egyfajta értékpapír, amit el lehet adni, meg lehet vásárolni, mégpedig saját értékében vagy árfolyamában. Saját értéken a névérték értendő, az árfolyamban pedig a névértéken felül benne van a kötvény jövedelemképző ereje (kamata és üzleti kilátásai) is. Míg a névérték állandó, az utóbbi állandóan változik. A kötvények nyújtotta jövedelmet (kamatok) járadékának is vehetjük. Különben maguk a kötvények is adás-vevés tárgyai.

37 27. LOPÁS-sal is sok áru, anyag, termény és termék, a legkülönbözőbb használati cikkek, felszerelési tárgyak, szerszámok, sőt maga a pénz is, de a kötvények, betétkönyvek is cserélnek gazdát. A lopásnak számos fajtáját ismerjük a legrégibb idők óta. A lopás általában titokban történik, a tolvajok nagyon is vigyáznak arra, hogy munkájuk minél tovább titokban maradjon, hogy titokban lopjanak. Ez a titkolózás önmagában is nagy ügyességet kíván, de vannak a lopásnak módjai, amikben csak nagy ügyességgel, kézügyességgel lehet ereményt elérni (például zsebmetszés). Többféle tréfás lopásfajtát is ismerünk, a játékos lopást pedig mintegy becézve csenésnek nevezzük, és majdhogynem megbocsátjuk. A népélet legismertebb lopásformái a következők: tyúk- (baromfi-) lopás, lólopás (lókötés), szalonna-kolbász lopás a padlásról vagy a kéményből, újabban kerékpárlopás az utcáról, a piac- vagy vásártérről stb. A lopó neve tolvaj. A lopott holmit legtöbbször eladják. A gyakorlott és éppen ezért szemmel tartott tolvajok nem közvetlenül értékesítik dolgaikat, hanem másokon, hivatásos közvetítő árusokon (orgazdák), illetőleg megbízottjaikon, sokszor családtagjaikon vagy ismerőseiken keresztül. A lopott lovak, általában állatok vásárai voltak az úgynevezett zöld vásárok?

9. Bár legújabban kétségbe vonják a zöld vásár jelentését s helyette inkább a zugvásár elnevezést ajánlják. 28 NYERÉS révén is lehet javakhoz jutni. Szerencsejátékokon, versenyeken, pályázatokon lehet nyerni. A nyeremény általában azonos a már ismeretett díjjal, illetőleg jutalommal. A nyereménynek, nyereségnek azonban van egy általánosabb jelentéstartalma is. Az adásvételnél, a kereskedelem minden fajtájánál mutatkozó haszon is nyereség, és általában arra való, hogy segítségével különféle javakat vásároljanak maguknak az emberek. A szerencsejátékokon való nyerés bizonytalan, előre nem tervezhető bevétel, míg a versenyek, pályázatok díjaiért, az elnyerhető jutalmakért meg kell dolgozni, különféle intenzitású munkát kell kifejteni. Éppen ezért ez a fajta 35 Kommenció: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 538.; Tárkány Szűcs 1981. 437. 36 Kótyavetyélni MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 594-595. 37 Kötvény In: A Pallas Nagy Lexikona. X. (Bp., 1895.) 951. — Vö.: Jutalékln: Közgazdasági Enciklopédia. III. (Bp., é. n.) 158. 38 Lopás In: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 788-789.; Tárkány Szűcs 1981. 783. -Vö.: Lopóln: MOSz. (Bp., 1906.) 593.; Tolvajln: MNyTESz. III. (Bp., 1976.) 936.; Csenln: MNyTESz. I. (Bp., 1967.) 497.; ET. II. (Bukarest, 1978.) 74. 195