A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok

9. ELNYERÉS, megnyerés általában jutalomként illeti a. játékban (malom, koc­ka, kártya stb.), a versenyben (lovaglás, hajtás, futás, súlyemelés, birkózás, zsákolás­rakodás, ivás-evés stb.), fogadásban (versenyfogadások, lóverseny, teljesítményver­senyek, sportversenyek stb.) győzteseket. A nyeréses árucsere intézményes formái a különféle pénz- és tárgysorsjátékok, a lottéria, illetve a lottó és a totó, és a számos tá­mogatójótékony célú, olykor Teklámsorsolások. A népi jogérzet általában elmarasz­talja a nyeréssel, tehát nem munkával szerzett „gyarapítókat", „szerzőket". Különö­sen akkor, ha ismételten, netán sorozatosan nyer valaki. Egyrészt mindjárt valami jog­talanságot, csalást, suskust gyanítanak, másrészt könnyen rávágják: „bolondnak áll a szerencse", azaz semmiféle érdeme sincsen a nyerőnek arra, hogy a birtokosa le­gyen. 14 10. FELPÉNZ, voltaképpen foglaló. Olyan adásvételi eseteknél kérik és adják, amikor a tulajdonképpeni adás-vevést későbbi időpontban bonyolítják le. Felpénz adásával a vevő a maga számára biztosítja a kérdéses árut, mégpedig azáltal is, hogy az árus tovább nem árulja már az árut. A felpénz a kialkudott vételár 10%-a körüli ösz­szeg, és hatályossága idejét pontosan meghatározzák. Amennyiben a vevő közben bármely ok miatt eláll a vásárlástól, a felpénzt nem kapja vissza. Hasonlóképpen nem kapja vissza a felpénzt a vevő, illetve nem számítják be a vételárba, ha a vásárlással a határidőt túllépte. Annak ellenére, hogy a felpénzzel történő árubiztosításoknál ko­moly összegekről van szó, hogy az adásukkal, visszafizetésükkel, illetve vissza nem fi­zetésükkel kapcsolatosan sok vitás ügy keletkezett, írást, szerződést, nyugtát általá­ban nem csinálnak róla. Ellenben ahhoz ragaszkodnak, hogy egy vagy két tanú előtt történjen a megegyezés, a felpénz átadása, a határidő meghatározása. 15 11. FOGLALÓ, voltaképpen felpénz. Az elnevezés talán jobban kifejezi azt a jogi viszonyt, amit a foglaló fizetése kialakít, azt tudniillik, hogy a kérdéses árut kivon­ják vele a további árusításból és fenntartják a foglalót adó számára. A foglalót ab­ban az esetben, ha a vevő a meghatározott időpontig nem jelentkezik az áruért a teljes vételárral, nem fizetik vissza. Mintegy kártérítésnek számít az eladónak, aki az­által károsult, hogy kivonta a további árusításból a lefoglalózott árut, de hiába, hi­szen a vevő a vételár többi részével időben nem jelentkezett, s így a tényleges vásár­lás meghiúsult. A foglalóval kapcsolatos csalások egyike-másika a rendkívüli vétel­formák sorába tartozik. Gyakran perlekedtek azért az emberek, mert a vevők állítá­sa szerint az eladók csalárd módon vették fel a foglalót, és lehetetlenné tették, hogy a teljes vételárral a kialkudott időben megtalálják őket. Ilyen módon aztán a foglaló „ugrott". Vagy egy másik forma: az eladó nem a lefoglalózott árut, hanem annál si­lányabbat, sérültet stb. adja oda a teljes vételárral jelentkező vevőnek. Leginkább ál­latvásárlásnál és mintából történő terményvásárlásnál fordultak elő ilyen jellegű, a rendkívüli vételformák körébe tartozó foglalócsalások, visszaélések. 16 12. GYŰJTÉS, GYŰJTÖGETÉS között a javak megszerzése tekintetében éles különbség van. A vagyongyűjtés különféle formái, mint amilyen például maga a pénz­gyűjtés is (akár odahaza, gondos őrizet alatt, akár bankban, takarékpénztárban elhe­lyezetten), de a műtárgy-ékszer gyűjtés vagy akár a bélyeggyűjtés és egyéb vagyon­gyűjtési módok is, azontúl, hogy tudatos csalekmények, cselekményrendszerek, az adás-vevés, a csere, olykor-olykor a csalás, a lopás, talán a rablás kategóriájába tarto­14 Elnyer In: EMSzT. II. (Bukarest, 1978.) 1093-1094. 15 Felpénzln: EMSzT. III. (Bukarest, 1982.) 1038—1039. — Vö.: Bánatpénz In: Közgazdasági en­ciklopédia. I. (é. n.) 352.; Tárkány Szűcs 1981. 356. 16 Foglalóin: MNyTESz. I. (Bp., 1967.) 938., KK. 107.; Tárkány Szűcs 1981. 678.; Foglalópénz In: EMSzT. IV. (Bukarest, 1984.) 195. 190

Next

/
Thumbnails
Contents