A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok

9. ELNYERÉS, megnyerés általában jutalomként illeti a. játékban (malom, kocka, kártya stb.), a versenyben (lovaglás, hajtás, futás, súlyemelés, birkózás, zsákolásrakodás, ivás-evés stb.), fogadásban (versenyfogadások, lóverseny, teljesítményversenyek, sportversenyek stb.) győzteseket. A nyeréses árucsere intézményes formái a különféle pénz- és tárgysorsjátékok, a lottéria, illetve a lottó és a totó, és a számos támogatójótékony célú, olykor Teklámsorsolások. A népi jogérzet általában elmarasztalja a nyeréssel, tehát nem munkával szerzett „gyarapítókat", „szerzőket". Különösen akkor, ha ismételten, netán sorozatosan nyer valaki. Egyrészt mindjárt valami jogtalanságot, csalást, suskust gyanítanak, másrészt könnyen rávágják: „bolondnak áll a szerencse", azaz semmiféle érdeme sincsen a nyerőnek arra, hogy a birtokosa legyen.

14 10. FELPÉNZ, voltaképpen foglaló. Olyan adásvételi eseteknél kérik és adják, amikor a tulajdonképpeni adás-vevést későbbi időpontban bonyolítják le. Felpénz adásával a vevő a maga számára biztosítja a kérdéses árut, mégpedig azáltal is, hogy az árus tovább nem árulja már az árut. A felpénz a kialkudott vételár 10%-a körüli öszszeg, és hatályossága idejét pontosan meghatározzák. Amennyiben a vevő közben bármely ok miatt eláll a vásárlástól, a felpénzt nem kapja vissza. Hasonlóképpen nem kapja vissza a felpénzt a vevő, illetve nem számítják be a vételárba, ha a vásárlással a határidőt túllépte. Annak ellenére, hogy a felpénzzel történő árubiztosításoknál komoly összegekről van szó, hogy az adásukkal, visszafizetésükkel, illetve vissza nem fizetésükkel kapcsolatosan sok vitás ügy keletkezett, írást, szerződést, nyugtát általában nem csinálnak róla. Ellenben ahhoz ragaszkodnak, hogy egy vagy két tanú előtt történjen a megegyezés, a felpénz átadása, a határidő meghatározása.

15 11. FOGLALÓ, voltaképpen felpénz. Az elnevezés talán jobban kifejezi azt a jogi viszonyt, amit a foglaló fizetése kialakít, azt tudniillik, hogy a kérdéses árut kivonják vele a további árusításból és fenntartják a foglalót adó számára. A foglalót abban az esetben, ha a vevő a meghatározott időpontig nem jelentkezik az áruért a teljes vételárral, nem fizetik vissza. Mintegy kártérítésnek számít az eladónak, aki azáltal károsult, hogy kivonta a további árusításból a lefoglalózott árut, de hiába, hiszen a vevő a vételár többi részével időben nem jelentkezett, s így a tényleges vásárlás meghiúsult. A foglalóval kapcsolatos csalások egyike-másika a rendkívüli vételformák sorába tartozik. Gyakran perlekedtek azért az emberek, mert a vevők állítása szerint az eladók csalárd módon vették fel a foglalót, és lehetetlenné tették, hogy a teljes vételárral a kialkudott időben megtalálják őket. Ilyen módon aztán a foglaló „ugrott". Vagy egy másik forma: az eladó nem a lefoglalózott árut, hanem annál silányabbat, sérültet stb. adja oda a teljes vételárral jelentkező vevőnek. Leginkább állatvásárlásnál és mintából történő terményvásárlásnál fordultak elő ilyen jellegű, a rendkívüli vételformák körébe tartozó foglalócsalások, visszaélések.

16 12. GYŰJTÉS, GYŰJTÖGETÉS között a javak megszerzése tekintetében éles különbség van. A vagyongyűjtés különféle formái, mint amilyen például maga a pénzgyűjtés is (akár odahaza, gondos őrizet alatt, akár bankban, takarékpénztárban elhelyezetten), de a műtárgy-ékszer gyűjtés vagy akár a bélyeggyűjtés és egyéb vagyongyűjtési módok is, azontúl, hogy tudatos csalekmények, cselekményrendszerek, az adás-vevés, a csere, olykor-olykor a csalás, a lopás, talán a rablás kategóriájába tarto14 Elnyer In: EMSzT. II. (Bukarest, 1978.) 1093-1094. 15 Felpénzln: EMSzT. III. (Bukarest, 1982.) 1038—1039. — Vö.: Bánatpénz In: Közgazdasági enciklopédia. I. (é. n.) 352.; Tárkány Szűcs 1981. 356. 16 Foglalóin: MNyTESz. I. (Bp., 1967.) 938., KK. 107.; Tárkány Szűcs 1981. 678.; Foglalópénz In: EMSzT. IV. (Bukarest, 1984.) 195. 190