A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Néprajz - Varga Gyula: A zelletermesztés hagyománya Monostorpályiban
A zellertermelés növekedésével párhuzamosan némileg átalakul a termelés technológiája, kifejlődik az értékesítés kisüzemi, majd szövetkezeti rendszere, előtérbe kerül a fajtakiválasztás, fajtanemesítés is. A mintát maguk az értelmesebb, olykor gazdasági szaktanfolyamokon művelődött gazdák adták. Ennek következtében a holdankénti termésátlagot — a minőség romlása nélkül — ma se sokkal tudják túlszárnyalni. A felszabadulás után a termelés, felvásárlás korábbi rendszere megszakadt. 1948-ig ismét a piacozással próbálkoztak, de már jóval kisebb intenzitással, hiszen a korábbi évek érdeklődése, a háború okozta konjunktúra megszűnt. 1948-ban itt is kezd kialakulni a földművesszövetkezeti hálózat, amely igyekszik szerződéseket kötni a termelőkkel a zellerre is. A rövid ideig tartó fellendülést a temelószövetkezetek (tszcs) megalakulásai megállították, a zellertermesztés fokozatosan hanyatlani kezdett. 3 ' Volt idő, amikor visszaszorult ismét a házikertekbe. Egy időben a tsz-ben is próbálták megszervezni a termelést, de a termelésre alkalmas területek szétszórtsága miatt itt nagyüzemi termelés megszervezésére nem volt lehetőség. Pedig az érdeklődés kezdett nőni. Pl. 1969-ben sikerült Svájcba is szállítani kisebb mennyiséget. Ezért az 1970-es évektől a tsz úgy próbálta a lakosságot érdekeltté tenni a termelésben, hogy a zellertermelésre alkalmas földeket az érdeklődő tagság között „különleges hasznosítás" címen kiosztották. Ki-ki tehetségéhez mérten foghatott fel egy-egy parcellát, melyet aztán felesben művelhetett úgy, hogy a talaj-előkészítést (szántás, tárcsázás, trágyázás, műtrágyázás), a gépi kapálást, a termés hazaszállítását a tsz biztosította. Ezzel szemben a vállalkozó nevelte a palántát, kiültette, ötször-hatszor megkapálta, ősszel felásta, megtisztította a zellert. így az 1970-es évektől a termelési kedv nőtt, s ma is számottevő, bár újabban a falu „elöregedése" miatt a munkaerő fogy, s újból gyakori jelenség, hogy egykori zellertermő földeket parlagon hagyva kaszálóként hasznosítanak. Az árak régen is, ma is kb. a búza áfával vannak egy szinten, de a művelési költségek újabban számottevően emelkedtek, így a termés növekedése ellenére a haszon nem nagyon emelkedik. Bár a felmérést nehezíti, hogy újabban sokan kezdenek ismét rátérni az egyéni piacozásra, az egyéni értékesítésre. Sokan autón szállítják a zellert a piacra, ami a statisztikai felmérést nehezíti, illetve bizonytalanná teszi. Úgy tűnik, a zellertermesztést ma mindinkább összekapcsolják más zöldségfélék termesztésével. A kertekben pl. a zellertáblák mellett hatalmas káposzta-, karfiol-, sárgarépa-, petrezselyem-, paradicsomparcellákat is találunk. A nagyüzemi termelés lehetőségeiről a tsz se mondott le véglegesen. 198 l-ig kísérleteztek pl. a gépi palántálással, a kapálást lehetőleg vegyszerezéssel pótolták, de egyelőre úgy tűnik, a kisüzemi 37 Az első tszcs 1949-ben alakult, 600 holdon, 110 taggal, Dózsa néven. Ez 1956-ban felbomlott. Maradékát 1958-ban a Vértesi Vörös Csillag vette át. 1952-ben alakult a Béke Tsz 300 holdon, 60 családdal, de ez is felbomlott. 1960-ban alakult a Bűzakaiász és az Alkotmány Tsz, összesen 4661 holdon, tehát a falu csaknem teljes művelhető határát kitöltve. Futika Erzsébet. DMNA. 719/70. 38 A statisztikai felmérésekből a zellerföldek tényleges nagyságát nem lehet kiolvasni, mert a zellerföldeket külön nem tüntetik fel, csak együtt a többi zöldségfélével, „egyéb zöldségféle" címszó alatt. E kategóriában 1945 után kb. 10 hektár terület szerepelt. 1948-ban semmi. 1962-ben már 187 hektár, majd 1972-ben ennek csaknem duplája. Történeti statisztikai kötetek. I. Községsoros adatok. Bp., 1976. 487. A leszerződött termés: 1972-ben 450 tonna, 1973-ban 500 tonna, 1974-ben 250 tonna, 1975-ben 400 tonna. Szabó Lajosné. DMNA. 1472/75. 18. Az 1980-as évekről nincs statisztika, de a munkaerő csökkenése miatt valószínűleg kevesebb, mint a 70-es években. Sütő Enikő gyűjtéseiből az derül ki, hogy a háztáji művelésre kiadott parcelláknak 8— 40%-án termelnek zellert. A falu egész határának a legjobb években is kb. 1,7%-án ültettek zellert, holott a határnak kb. 10—15%-a alkalmas lenne zellerművelésre. 176
