A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Varga Gyula: A zelletermesztés hagyománya Monostorpályiban

Varga Gyula A zellertermesztés hagyománya Monostorpályiban Monostorpályi a történeti Bihar vármegye északi szélén, a nyírségi homokbuckás, ligetes erdővidék s az érmelléki kötött talajú síkság találkozási zónájában fekszik. Ezért határa rendkívül változatos: a tipikusan nyíri futóhomokhalmok mellett a legutóbbi időkig megtalálhatók voltak a vízzel telt kotúk, mocsaras rétek, de vannak egészen sík, alföldi jellegű határrészek is. Témánk szempontjából nagyon lényeges, hogy a határt északról dél felé tartó vízfolyások tagolják, amelyek mentén a lefolyó víz nagy mennyiségű öntésanyagot, iszapot, humuszt rakott le.

1 Ez az itt található laza, de mészben gazdag homokkal keveredve a zöldségtermesztés számára kiváló talajt hozott létre (Lapos-dűlő, Páskomdűlő, Csobán-dűlő stb.). A lapályosabb részeken elég magas a talajvízszint, s az enyhe hajlatok kellő védettséget is adnak az itt termesztett kultúrnövények számára. Ez a kerti kultúráknak kedvező zóna nemcsak Monostorpályira jellemző, hanem a Nyírség szélétől, Álmosd, Kókad, Nagyléta, Vértes (ma Létavértes), Monostorpályi, Hosszúpályi, Hajdúbagos, Sáránd, Tépe, Konyár, Derecske vonalán húzódik délre, az Ér, Berettyó lapályvidékéig. Itt mindenütt régtől fogva folytattak zöldségtermelést, sőt majdnem minden falu némileg specializálódott egy-két zöldségfajtára. így Derecskén híressé fejlődött a hagymatermesztés.

2 Álmosd, Nagyléta a tormatermesztés hazája.

3 Hosszúpályiban a petrezselyem, Hajdúbagoson, Konyáron a dinnye vált ismertté, s Monostorpályi a zellerkultúrájáról nevezetes.

4 Ez a táj az, amely szőlőkultúrájával szorosan kapcsolódik a bihari Érmellékhez is.

5 A zeller európai őshonos növény, hiszen vadon élő változatai a Kaukázustól az Atlanti-óceánig szinte mindenütt megtalálhatók.

6 Időszámításunk óta már nagyon sok helyen céltudatosan is termesztik. Hazánkba valószínűleg középkori szerzetesek hozták be még a XII—XIII. században. A népi fűszernövények között azonban nem tett szert olyan népszerűségre, mint a sárgarépa, petrezselyem s főként a hagyma. Vannak vidékek, többek közt a szomszédos Berettyó-völgyi bihari falvak, ahol a zellert alig ismerik. Annál különösebb, hogy éppen itt, Monostorpályiban, s újabban 1 Futika Erzsébet: Monostorpályi természet- és gazdaságföldrajzi fejlődése. Kézirat. DMNA. 719/70. 2 Varga Gyula: A derecskéi hagyma- és zöldségtermesztés. In: DMÉ. 1973. (Db., 1974) 259—280. 3 Páll István: A torma népi felhasználása Magyarországon = Ethn. XCVI. 1985. 340—351. 4 A monostorpályi zellertermesztésről megemlékezik az újabb zöldségtermesztési szakirodalom is. Vö: Somos András: Zöldségtermesztés. (Bp., 1967) Figyelemre méltó dolgozatot írt a témáról: Szabó Lajosné: A monostorpályi zellertermesztés. Kézirat. DMNA. 1472/75., és Sütő Enikő gimnáziumi tanuló, A monostorpályi zeller termesztése. DMNA. 2171/85. 5 Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra. In: DMÉ. 1974. (Db., 1975.) 431—534. 6 Rapaics Raymund: Magyar kertek. (Bp., é. п.): К. Mátyus István „tzeller" néven ismerteti. (Ó- és új Diaetetica. Pest, 1787. 255, skk.) Egyes gazdasági szakírók, szaktanárok később is próbálkoztak a németes ejtés elterjesztésével, de a parasztnép vidékünkön mindig „zeller"-nek ejti. L. még Milhoffer Sándor: Adatok a zöldségfélék legrégibb történetéhez. (Bp., 1903. Kny.) 169