A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

30. kép A mikepércsi Rózsás csárda, 1970 körül bontották le vájt Szeles, majd a Vay László óbester Szarvas vagy más néven Ponyvás fogadója 1777-ben.

46 Ugyancsak ekkor épült Boldogfalván az ún. Bégányi csapszék is. Vámospércsi út mellett Mária Terézia parancsára ültetett Epreskertben annak nevét felvevő csapszék létesül. A Külső vásártéren állottak a Magos, Elizium, Deszkás csapszékek, majd 1774-ben itt létesítik a rituális zsidó pincét. A szabad borkereskedést a szenátus 1834. július 22. óta engedélyezte. A haszonbérbe kiadott csapszékek száma 1837-ben 18 volt, melyeknek jövedelme 9458 forintra rúgott. A kocsmák száma 1843-ban már 20 fölé emelkedett. A város tulajdonát képező italmérések 1843. április 6-án az alábbiak voltak: Aranybika, Látótelek, Savóskút, Bégány, Hatvan, Mester,

47 Péterfia,

48 Csapó utcai csapszékek, utóbbi a Morgóval és a Novellával, Szt, Anna, Várad, Miklós utcaiak, az Epreskert csapszékei, a Bárány fogadó, a Nyulas, a Külső vásártéren kettő kőpincével együtt, valamint a Deszkás csapszék, Szarvas, Ghilányi, Ponyvás, Szeles és a fürdőház. A fürdőház — vagyis a kádfürdővel összekötött Nagyerdei vendégfogadó — Debrecen legnevezetesebb külső kocsmája volt.

49 Építését Bek Pál királyi biztossága idejében engedélyezi a hely46 HBML. DvT. 429. Csapszékek helyszínrajza. A Szeles, Vay, Begány, Ghilányi, Kovács György 1820. 21X55 cm. 47 HBML. Rajz 284. Kardos-házi csapszék delienatiója 1761. Rel. civ. Debr. 19/a/1761. A házhoz tartozó minden szobának és épületrésznek rajzával. 32X22 cm. 48 HBML. Rajz 283. Kis-péterfiai csapszék delienatiója 1761. Rel. civ. Debr. 19/a/1761. A házhoz tartozik a csaplárház, a pitvar, a borivó, a pince, az oda vezető gádor rajza. 49 Komoróczy György: A reformkori Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 6. sz. (Debrecen, 1974.) 356. 165