A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

25. kép A halápi csárda, 1970-es évek ges. A „V.PIRCSI" útról áteresz visz a csárdához, amelytől Debrecen felé, egészen közel az úthoz helyezkedik el a szekérállás. A gémeskút a csárda és a szekérállás közé esik. A bérlő ekkor Leitner Márton és felesége, a bérlet a csárdára és hat hold szántóveteményes földre szól. Az épület kisebb-nagyobb átalakításokkal és toldásokkal ma is élő csárda, eredetiségét zömmel megtartva. A tíz árkádíves folyosóból kettőt az út felőli végén az épületnek befalazták, ugyancsak az ötödik nyílást is, valamint a hatodik felét. A vendégszobák helyén ma tejbegyűjtő állomás, valamint vegyesbolt van kialakítva. A raktározás céljaira ezekhez a helyiségekhez hátulról toldalékot építettek. Az ivót és a konyhát teljesen összenyitották, mivel a termet így filmvetítésre is tudták használni. Az egykori kármentő mögötti pincelejáratot megszüntették, de a pincéből még pontosan látszik a lejárat helye. A szabad kéményt már korábban megszüntették. A halápi vadászcsárda a Debreceni Új Élet Termelőszövetkezet tulajdona, és a Debreceni ÁFÉSZ béreli. Az épületben a csárda mellett az ÁFÉSZ vegyesboltja és tejbegyűjtő hely van. Vadászok, méhészek, turisták és kirándulók gyakran keresik fel a csárdát. Jó tíz éve, hogy Szamosújvári Sándor—a Műemléki Albizottság tagja — felhívta az Országos Műemléki Felügyelőség figyelmét a csárdára, de sajnos a védetté nyilvánítás még nem következett be. Az ehhez szükséges kutatási anyag most rendelkezésre áll, az eredeti tervek is megvannak. A védetté nyilvánítás folyamatának beindítása mellett szükséges és indokolt lenne a csárda eredeti térrendszereinek visszaállítása. Az épület történeti-építészeti értékei indokolttá teszik a védetté nyilvánítást. A Debrecen környéki Erdőspusztán — mely kedvelt kirándulóhely — nagy szükség lenne az eredeti szépségben és funkciójában visszaállított halápi csárdára, ahol a vendégfogadást igényesen és kulturáltan lehetne megvalósítani, egyben egy értékes és szép építészeti alkotást megőrizni. A Debrecenből Nagyvárad felé vivő országút egykor Bagoson és Kismarján keresztül haladt, ezen az úton hajtották az állatokat a híres debreceni és váradi vásárokra. 160