A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

esett Hajdú-Bihar területére, és nem is védettek. A nagyiváni útelágazásnál a Ka­paró csárda hívogatja vendégeit. A rendben tartott épületnek nincs történelmi múlt­ja, utkaparó őrházból alakították át csárdává. Nagyiván felé fordulva a falu szélén méltatlanul elhanyagolt állapotban áll a 18. sz. közepén épült Görbe csárda torná­cos épülete, öt éve zárt be a csárda, Szabó néni mérte itt utoljára a bort, és ma ő él egyedül az öreg házban. Az ivó hat méter hosszú helyisége az 1910-es években — Ungár Ignác korcsmáros idejében — tizenhét méter hosszú volt. Az épület így is nagy érték. Boltozatos pitvara, szépen rakott kemencéje, erőteljes és ép gerendás fa­mennyezete, oszlopos tornáca eredeti. Az egykori káptalani birtokhoz tartozó csár­dának önálló, nagyméretű, terméskő boltozatos pincéje van, ami a Hortobágyon nagy ritkaságnak számított. Az egykori csárdaépületet méltatlanul elcsúfítja a hoz­záépített sertésrakodó karám és rámpa. Nehezen érthető, hogy Nagyiván fogadó­épülete a 33-as út felől ennyire sorsára hagyott épület legyen. Elgondolkoztató, hogy míg történeti múltú népi csárdaépületet sorsára ha­gyunk, új, népieskedő presszóépületet vagy tájházat építünk. Tiszafüred felé haladva a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza melletti útelágazásnál áll a jó formájú Patkós csárda. A megyehatár a csárda mögött húzódik. Zoltai Lajos térképei alapján a csárdát 1783-ban építették, amelyet a század 20-as éveiben lebontottak. Az ötvenes években az ide épített ház — a csárda eredeti kár­mentőjét megtartva — vegyesboltként működött. Az új csárda ennek az épületnek az alapjaira épült, tehát egy új csárdával van dolgunk a régi helyén. Debrecen felé halad­va a régi szoboszlói út mellett, az angyalházi pusztán állt a Sas csárda, Sz. várostanya mellett. A Hortobágyi Nemzeti Park 1972. évi térképén még élő csárdaként szerepelt. Jó tíz évvel ezelőtt már magára hagyott és düledező volt. A közönyösség, a rossz gazda áldozata lett, és összedőlt, akárcsak korábban a Cserepes és a Tirimpó. Nádudvar alatt széthordták a néphagyomány szerint kolostormaradványra épült Szent Ágota csárdát is. 26 A hortobágyi csárdáknak ezzel a végéhez érkeztünk. Az egykor nagy forgalmú debrecen—tokaji út mellett a XVIII. sz.-ban épült csár­dák közül a megyében a műemlék jellegű józsai Rózsás csárda maradt fent eredeti ren­deltetését megőrizve, míg az egykori Nyulas csárda lakásnak átalakítva Debrecen szé­lén, a Böszörményi út utolsó épületeként szintén megmaradt. A józsai Rózsás névrokonát, a formájában is igen hasonló egykori mikepércsi Rózsás csárdát jó tizenöt éve semmisítették meg. Az 1964-ben készített múzeumi fel­vételeken még látható végletekig leromlott állapotban. A Debrecenből Hajdúböszörményig vivő útszakaszon korai és jelentős csárdák sora épült a XVIII. sz.-ban, így a Nyulas a Nagyerdő szélén, majd a macsi vendégfoga­dó, Szentgyörgy pusztán a Rózsás, Csillagos és Lebuj, Zeleméren a mélyvölgyi, az Ár­pád-kori Salamonfalva földjén pedig a Messzilátó csárdák. 27 A legrégebbi és a legkorábban eltűnt a macsi vendégfogadó. 1724 körül épülhe­tett, hiszen az 1724. és 1725. évi számadások a jövedelmeit említik. Zoltai Lajos közléséből tudjuk, hogy 1734-ben a Szabolcs vármegye területén fekvőnek mondott macsi vendégfogadót legelőjével, kaszálójával és hat szekér „ág-bogfa" járandósá­gával együtt 160 frt évi bér mellett Domokos Márton nótárius — a későbbi főbíró — veszi bérbe három esztendőre, aki a következő évben sógorának, Szeremley Sámuel másik nótáriusnak adja át a bérletet. Az épületet az 1783-as térkép már nem jelöli, tehát ez időben már bizonyosan nincs meg. 26 Frank József: Nádudvari krónikák (Kába, 1931) és Frank József: Nádudvar története = Turul III. évf. (1943). 27 HBML. SZMT. 14. Józsa Szt. György térképe 1794. (latin feliratos). A debreceni út mellett három csárda: Edicillum Rózsás, Lebuj, Edicillum Mejvölgy. 148

Next

/
Thumbnails
Contents