A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: A Déri Múzeum gemmagyűjteménye

egyik oka bizonyosan az, hogy ez a legnagyobb pannóniai gyűjtemény (közel 1200 db) —• olyannyira, hogy az összes többi Pannóniában előkerült gemma mennyiségét felülmúlja. A másik oka bizonyára az, hogy a Déri-gyűjtemény zöme Pannónia északi limese mentén került elő, így ugyanazokból a műhelyekből származnak, mint a carnuntumi darabok. Persze nemcsak importra gondolhatunk, hanem helyi műhelyekre is, melyeknek legvalószínűbb székhelye Carnuntumban lehetett. Dembski csupán a 3. sz. 2. felében feltételez itt vésnökműhelyt,

11 véleményünk szerint azonban ez a Severusok alatt is igen valószínű. Erre utalnak azok az ifjú szatírportrék, melyeknek arcvonásai a gyermek Caracalláéval mutatnak szoros rokonságot (58. sz.). Előkerülési helyük a pannóniai limes (Carnuntum, Brigetio, Aquincum, Intercisa), ahol Septimius Severus és családja többször megfordult, és különösen a katonák körében nagy népszerűségnek örvendett.

12 A szatírként megjelenő Caracalla-ábrázolásokat valószínűleg helyi ötletnek tarthatjuk, minthogy az ismert darabok ezen a területen kerültek elő. Kapcsolat állapítható meg továbbá a Déri-gyűjtemény egy lépő (12. sz.) és egy carnuntumi álló Mars jellegzetesen nyújtott ábrázolásmódja, valamint két, majdnem azonos héroszábrázolás között (65. sz.). Ez utóbbiakhoz közel áll testtartásban és arckidolgozásának részletei révén egy Mercurius-ábrázolas is (22. sz.). Ezeknek a közepes minőségű daraboknak az előállítási helyéről további analógiák ismeretében lehetne közelebbit megállapítani. A kevésbé igényes kidolgozású gemmák közé tartozik egy Mercurius-ábrázolas (24. sz.), melynek carnuntumi rokon darabján Bonus Eventus látható. Az istenportrék közül a Démétér-ábrázolás (20. sz.) esetében feltételezhető carnuntumi kapcsolat. A méltóságteljes Jupiter mellképe (5. sz.) egy, a Pannónia nyugati határa mellett fekvő St. Pölten körzetéből előkerült, ugyancsak Jupitert ábrázoló darabbal mutat olyan fokú hasonlóságot, hogy azonos mester munkájára gondolhatunk. Figyelemre méltók azok a kapcsolatok, melyek Britannia felé mutatnak. Ennek valószínűsége felmerült már az ifjú szatírportrék esetében is (58. sz.). További példa lehet rá a Silvanus-ábrázolás (45. sz.), mely épp egy olyan britanniai csoporttal mutat rokonságot, melyet Henig

13 helyi mesterhez kapcsol. Megvan a tematikai rokonság is köztük, amennyiben a falusi élet tevékenységeire utalnak. Hasonló tunika- és hajviseletük, ill. a pedum és lelógó köpeny sajátos, csavartan bordázott felületi megmunkálása. Henig a műhely működését a Severus-korra teszi. Itt kell megemlítenünk még egy Dea Roma- (11. sz.) ábrázolást, melynek britanniai rokon darabján ugyanaz az istennő látható. Ennek a két távoli területnek a kapcsolatát a severusi időkben leginkább azzal magyarázhatjuk, hogy a pannóniai légiók vagy legalábbis egyes csapattestek Severus hadjáratainak rendszeres kísérői voltak,

14 így elkísérhették britanniai hadjáratára is. E csapatok katonái könnyűszerrel vihették-hozhatták egyik területről a másikra a pecsétgyűrűket. Azt sem zárhatjuk ki, hogy a sokat úton lévő császár kíséretéhez vésnökök is tartoztak, akik folyamatosan elégítették ki környezetük ilyen jellegű igényeit. Két gemma esetében (53., 81. sz.) felmerül a Raj na-vidékkel való kapcsolat lehetősége, amennyiben Kölnben előkerült darabokkal mutatnak rokonságot. Ez esetben is gondolhatunk a katonák közvetítő szerepére, tudva, hogy a germán katonák fontos szerepet játszottak a Severusok idején Pannóniában.

15 Balkáni műhellyel való kapcsolat valószínűsége eddig egy darab esetében merült fel (28. sz.). Feltételezhető, hogy a gyűjtemény mágikus köve (73. sz.) Alexandriában készült, ezeknek a daraboknak ez volt a hitelességet biztosító előállítási helyük. 11 Diss. (Wien, 1969.) 373. skk. 12 Mócsy: Pannónia a késői császárkorban 30. 13 Arch. Ael. 49 (1971) 215 skk. 14 Mócsy: Pannónia a késői császárkorban 26. 15 Mócsy: Pannónia a késői császárkorban 27. 91