A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Molnár László: A XVI–XVII. századi nemesfémbányászat Magyarországon és Erdélyben
Hazánk viharos történelme azonban nem kedvezett az írásos dokumentumok megőrzésének, rendszerbe foglalt fennmaradásának. A bányászattörténet-írás szerencséjére azonban — a méltatlanul elfelejtett — Franz Anton Schmidt bécsi bányatanácsos 1834—38 között 25 kötetben, összesen 13 670 oldalon időrendbe foglalt — kezdetben latin, a XVII. századtól német nyelven írt — 2564 törvényt, dekrétumot, rendeletet. 11 Pech Antal, a kiváló történetkutatói kvalitásokkal rendelkező bányamérnök, az Alsó-magyarországi bányaművelés története és a Selmeci bányavállalatok története című, 1884-től megjelent művei, főleg a Selmecbányái főkamaragrófi levéltár anyagára támaszkodva a XV. századtól kezdve rögzítik történelmünk legfontosabb bányavidékének eseményeit. További szerencse, hogy Pech Antal kéziratban maradt írásai nem kallódtak el, és 1967-ben dédunokája — Kosáry Domokos — hivatott gondozásában, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kiadásában megjelenhettek. így a teljes könyvsorozat 3800 nyomtatott oldalt tesz ki. 12 , 13 , 14 , 15 Wenzel Gusztáv 1880-ban számos kútfőre hivatkozva megírta Magyarország bányászatának kritikai történetét. 16 A Központi Bányászati Múzeumnak a XVI— XVII. század montanisztikumáról, tehát a bányászatról, kohászatról és pénzverésről mintegy 600 írás áll rendelkezésre, az eredeti latin vagy német szöveg fordítása révén, melyeket regesta, sűrítmény formájában is feldolgoztunk. Ezekből a korabeli dekrétumokból, rendeletekből ismerhetjük meg legjobban a kor bányászatát. Időrendben felsorolunk néhány — 1520—1690 között kiadott —legfontosabb regestát. 1522. II. 2. II. Lajos házassági ajándékul nejére, Máriára íratja az alsó-magyarországi bányavárosokat. 17 1523. IV. 24. II. Lajos deklarálja a bányaszabadság elvét. Ezüstöt és régi pénzt az országból kivinni tilos. Mindenki bányászhat aranyat és ezüstöt, de magánszemély nem verethet pénzt. 18 1525. IV. 24. II. Lajos dekrétuma a rákosmezei országgyűlés határozatai alapján. 23. artikulus: külföldi pénz behozói megégetendők. 19 1536. XI. 19. I. Ferdinánd harmadik dekrétuma. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyok jó pénzét mindenütt megbecsülésben és használatban kell tartani. A bányavárosok szabadságjogai mindenütt tiszteletben tartassanak. 20 1537. II. 3. I. Ferdinánd IV. dekrétuma. 25. artikulus: a körmöci finomságban vert jó magyar pénz mindenütt megbecsülendő, aki nem akarja elfogadni, annak árui elkobzandók. 21 1543. III. 1. I. Ferdinánd Nürnbergben kelt parancsa: a nemesércek mintáinak titkos elhurcolása, olvasztása és válatása a királyi kamara és Mária királyi özvegy kárára vagyon11 Schmidt, F. A.: Chronologisch-Systematische Sammlung der Berggesetze der Königreiche Ungarn, Kroaten, Dalmatien, Slavonien und des Grossfürstenthums Siebenbürgen. I — XXV. Bd. (Wien, 1834—1838. Továbbiakban: Schmidt.) 12 Pech A.: Alsó-Magyarország bányamívelésének története. I—II. (Bp., 1884—1887.) 502., ill. 846. 13 Pech, A.: A selmeczi bányavállalatok története. I. (Selmeczbánya, 1884.) 14 Pech A.: A selmeci bányavállalatok története. II. (Bp., 1967.) 645. 15 Pech A.: Alsó-Magyarország bányamívelésének története. III. (Bp., 1967.) 1246. 16 Wenzel G.: Magyarország bányászatának kritikai története. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1880. 456. 17 Schmidt i. m. I. 85—87. 18 Schmidt \. m. I. 89—91. 19 Schmidt i. m. I. 94. 20 Schmidt i. m. I. 116—117. 21 Schmidt i. m. I. 119. 627