A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Kahler Frigyes: Pénzkibocsátás és szuverenitás Erdélyben a XVI–XVII. században

kezdve a magyar pénzverés körébe soroljuk. Önálló erdélyi pénzverésről ugyanis csak addig beszélhetünk, amíg szuverén erdélyi állam létezett, ezt követően a pénzverés felségjoga azt illeti, akinek szuverenitása a területre kiterjed. Ez pedig a magyar király, függetlenül attól, hogy a koronához tartozó országrészt milyen módon közigazgatják. A pénzverési jog ugyanis közvetlenül a szuverenitásból származó felségjog — Magyarországon olyan szorosan, hogy magyar király egyetlen nagy feudális úrnak sem adományozott pénzverési jogot —, amit az érvényes koronázás bizosít. Mennyiben függ össze mindez a közigazgatás módjával? A közigazgatás berendezése ugyancsak a szuverenitásból származik, tehát nem meghatározója, hanem következménye a korona legitim birtoklásának. Ekként nem magasabb rendű jog, mint a szuverenitásból ugyancsak közvetlenül származó pénzverési felségjog, hanem azzal egyenrangú. A két jogviszony alá-, illetve fölérendelése tehát téves, és még nagyobb tévedés a közigazgatás berendezésének összetévesztése magával a szuverenitással, amelyből származik. 603