A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Muzeológia - Nagy László: A Déri Múzeum ázsiai íjai

Fa-, fém-, szaruhegyekkel látták el őket, de előszeretettel készítették bambuszból is a hegyeket. Pl. a Phyllostachys viridis és a Phyll. flexuosa fajtákból. Ehhez a művelethez az egyébként is kemény fajták külső részét használták fel.

26 A bambusz keményre edzéséhez Kelet-Ázsiában egy megfelelő módszert dolgoztak ki. A kifaragott hegyeket olajban áztatták, majd gyenge parázs alatt hevítették. Az így megedzett bambusz a fémek keménységével vetekedett.

27 Harchoz vas nyílhegyeket használtak: fecskefark, vágó félhold, recés félhold, véső, kereszt és levél alakúakat.

28 A hosszú, tűhegyes páncéltörő hegyeket nem alkalmazták. Japánban a teljes (fém-) páncélzatot nem ismerték, így azok átütésére alkalmas nyilak sem váltak szükségessé. Ezzel szemben a sztyeppéi népek nagy találmánya, a tűzvezető zengőnyíl az egész szigetvilágban elterjedt. Csontgömböt húztak a nyílhegy alá, amely kilövés után a rajta levő résektől függően fütyülő vagy süvöltő hangot hallatott. A vesszők tollait ragadozómadarak: sas, sólyom, bagoly és daru farktollaiból vágták ki. A háromtollas vesszők tollazása 12—13 cm hosszú, és 2,2 cm magasra emelkedik ki. A tollakat nem nyírták. A tollak neve „futó toll" (vezértoll) , „íjat súroló toll" és „felső toll". Balos és jobbos tollú vesszőket különböztettek meg aszerint, hogy a tollak harántrögzítése milyen irányba forgatta a vesszőt. A nyíl hossza 1—1,1 m. Az íjászok íjászkesztyűt (yugake) erősítettek kezükre. Kemény yugakét nehéz, lágy yugakét a könnyű íjakhoz. Szarvasbőr kesztyűk ezek, a hüvelykujj helyénél szaru- vagy fabetéttel. Sekély árkot mélyítettek bele, amibe a húr beleilleszkedik. A kemény yugake négyujjas, a lágy yugake háromujjas, beleértve a hüvelykujjat is. A másik kesztyűt oshitigakénak nevezik. Ez hosszan takarta a bal alkart, védve a csuklót a húr becsapódásától.

29 A tegzek sajátosan sokszínűek Japánban. A legősibb típusnak az utsubót tekintik. Hasonló egy medvebőr csizmához, háton viselték keresztben, jobb csípőtől bal vállig. A fedett tegzeket vízmentesre készítették, és a nyilakat heggyel lefelé tették bele. A XLV— XIX. sz.-ig egy időben több tegeztípus volt használatban. Leginkább elterjedt a herikoruku, ami két részből állt. Alul egy ovális kis magasságú vályú alkotta, amit egy ívesen futó kar kötött össze a fenti vízszintes támasztékkal. Ebbe keresztirányban mélyedéseket véstek a nyílvégek megtámasztására. A nyilak az íjászok háta mögött sugarasan álltak szét. A lovas és a gyalogos íjászathoz máig használnak egy henger alakú tegezformát súlyos lakkal burkolva. Ezt a nádból font tegezt a gyalogosok és lovasok egyaránt háton hordták.

30 A japán íjászat témaköre igen gazdag, ezért minden részletet nem tudtunk körüljárni. E tárgyi megközelítés után feltétlenül érintenünk kell az íjászat „szellemiségét". A japán íjászat ceremóniája sajátosan vegyült a zen-buddhizmus formavilágával. Nem a pontos találat az elsőrendű szempont, hanem a lelki koncentráció. Az íjászat a személyiség kikapcsolásának gyakorlata, amellett teljes önuralmat kíván meg az idegek és az izmok fölött. Az íjásznak ezt a képességet kell fejlesztenie magában, hogy ez a folyamat automatikussá váljék. A célt érezni kell, és nem görcsös igyekezettel eltalálni. Herrigel említi egy helyütt, hogy az íjászmesterek éjszaka is gyakorolnak. Az általa ismert mester este, fáklyafénynél első nyilával eltalálta a 30 m-re lévő céltábla közepét, a második nyilával pedig felhasította az előző nyílvesszőt.

31 Az egyéniség fejlesztésének mércéje az arckifejezést is irányító akarat. Az íjász rezzenéstelen arcáról sem a sikeres, sem a sikertelen találatot nem lehetett leolvasni. Ehhez az önuralomhoz festői póz, egyenes tartás járult. Ezek együtt adták az íjászat esztétikai szépségét. Sajátos a lövész kioldásának japán mechanizmusa is: „Ahogy a bambusz levele egyre 26 McClure: 1966—Eberts, Wolfgang F.: 3—50. 21 Lips, Julius: 1962. 122. 28 Shoichi Ichikawa: 1933. 147. 29 Morrissey: 1960. 45. 30 Elmy, D.: 1982.53. 31 Herrigel, Eugen: 1965. 43. 553