A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Mészáros Béla: Eszperantizmus Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében

6. kép: Dr. RAJCZI Rezső és dr. ZAMENHOF az 1911-ben Antwerpenben tartott Eszperantó Világkongresszus résztvevői között. Rajczi a baloldalon az első, Zamenhof a zászlót tartó hölgy mellett jobbról áll (ahogy akkor nevezték, bölcsészhallgató). 1883-ban fejezte be az egyetemet és kapott természetrajz—földrajz szakos tanári oklevelet. Ugyanebben az évben szülővárosának gimnáziuma tanárává választotta. 1896-ban a Debreceni Református Kollégium választotta meg professzorává. Itt élénk tudományos és pedagógiai tevékenységbe kezdett. Tagja lett a Magyar Királyi Természettudományi Társaságnak, a Magyar Földrajzi Társaságnak, tankönyveket írt ásványtanból, botanikából, rovartanból és földrajzból. Állandó aktív tagja volt az ún. Szabad Líceumnak, a Szabad Iskolának. Itt is szervezői és előadói munkásságával tűnt ki. Cikkei nemcsak a helyi, hanem az országos folyóiratokban is megjelentek. 1904-ben tagja lett a Városi Törvényhatósági Bizottságnak (magisztrátusnak), ahol sok hasznosat tett a város részére. A nemzetközi nyelvvel 1906-ban ismerkedett meg tanítványai révén, akik már ekkor csoportot alkottak. Valószínűleg Barabás Ábel, Kolozsvárott kiadott könyvéből tanulta meg a nyelvet 1907-ben. Csak ezután vállalta a Debreceni Csoport elnöki tisztét 1908-ban. Ettől kezdve tevékenységének jelentős részét a nemzetközi nyelvnek és az eszperantó mozgalomnak szenteli. Már 1908-pan kiadja az első eszperantó nyelvkönyvét „Az eszperantó nemzetközi segédnyelv nyelvtana olvasmányokkal és szótárral a magyar nyelvhez alkalmazva" címen. Ennek tiszteletpéldányát Zamenhofnak is elküldte a következő ajánlással: „Az igen tisztelt Dr. L. L. Zamenhof Mesternek Varsóban ajánlja ezt a könyvet tiszteletteljesen és szimpátiával a Szerző". (Al mia tre estimata Majstro, L. L. Zamenhof en Varsovio, tiun ci libron estimplene kaj simpatie dedicas-L'Autoro). 1910-ben újabb könyvet ad ki: a Teljes Eszperantó—Magyar Szótár-t (Plena Esperanto Hungara Vortaro) 228 oldalon. Valószínű, hogy korának ez volt az első legteljesebb eszperantónemzeti nyelvi szótára. A világon kiadott eszperantó-nemzeti, ill. eszperantó analitikai szótárak, hosszú ideig ezt az egyik legfontosabb és legprecízebb forrásnak tekintették. Komoly nyelvészi tevékenységre vall az ugyanekkor kiadott brosúrája „A nemzetközi eszperantó segédnyelv normális mondattana" (Normala sintakso de la internacia helpa 536