A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Gazdag István: Az első nyilvános olvasóterem Debrecenben

Kölcsönköny vtárak: Csáthy Károly 7000 német és 3000 magyar kötet, Telegdi K. Lajos 2500 magyar kötet. Magánkönyvtárak: Lugossy József nyűg. tanár 25 000 kötet, Révész Imre 8—9000 kötet.

9 A könyvtárak könyvállományának nagyságrendje egyértelművé tette, hogy biztos információs bázist (szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek, külföldi szakirodalom, folyóiratok stb.) csak az anyakönyvtár nyújthatott az érdeklődő olvasóknak. A fentiek alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a nagyvárosnak valóban szüksége volt a könyvtári hálózatnak olvasóteremmel való bővítésére. Ahhoz, hogy az olvasószoba megnyithassa kapuit, az egyháznak és a városnak közös álláspontot kellett kialakítani. Forrásaink tanúsítják, hogy az olvasószoba működési feltételeinek megteremtése rendkívül vontatottan haladt. A többszöri levélváltás, az ügyintézés ritmusa, a városi apparátus magatartása, a határozatok bepillantást engednek az ország harmadik legnagyobb városának kulturális politikájába, ezen keresztül általános várospolitikájába is. Természetesen kialakul egy bizonyos kép az egyházkerületi közgyűlés, a püspöki hivatal és a főiskola vezetőinek munkastílusáról, a városhoz való viszonyukról is. A városi tanács a püspök kérésére nem siette el a választ, úgyannyira, hogy november 6-án Révész Bálint ismét jelentkezett a város vezetőinél, sürgetve a segély megszavazását. Debrecen város tanácsa a jog- és pénzügyi bizottság véleménye alapján november 18-án határozatban mondta ki, a „.. .nyilvános olvasóterem fenntartásának költségéhez hozzájárulni kíván, s e címen három évre, évenként 200 forint segélyt biztosít".

10 A város a kívánt segélyt megadta, ennek ellenére három éven keresztül a püspöki hivatal, a főiskolai elöljáróság semmit nem tett az olvasóterem létesítése érdekében. A megvalósításra az 1889—90. iskolaévben került sor. A főiskola gazdasági tanácsának elnöke, Szűcs István ebből az alkalomból kérte a városi tanácstól a korábban felajánlott évi 200 forint utólagos kiutalását és e segélynek a jövőben való rendszeres biztosítását. A városi tanács nem zárkózott el a kérés első felének teljesítése elől, a rendszeres támogatásról viszont, amely a hozzájárulás új eleme volt, nem nyilatkozott.

11 Az olvasóterem a VIII. gimnáziumi osztály terméből lett kialakítva, a közgyűlés határozata le hetővé tette, hogy az olvasótermet — amennyiben szűk lenne — a IV. akadémiai teremmel tovább lehet bővíteni. Az átalakítási munkálatok 1889. szeptember 8-ra befejeződtek. Az olvasó 12 asztala mellett negyven kutató dolgozhatott. Az anyakönyvtárból 3509 mű (köztük 70 folyóirat) 7430 kötetben került az olvasóba. A válogatási szempont a következő volt: „.. .csak a nevezetesebb, olvasásnak inkább örvendő újabb művek válogattatván ki minden szakból". A művek elhelyezésénél az anyakönyvtár szakrendszerét vették alapul. A közgyűlés a könyvtári munkát igen magasra értékelte akkor, amikor szervezési alapelvként leszögezte, hogy „.. .a főkönyvtárnokra semmi egyéb ne legyen bízva, mint a könyvtár ügye". Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a könyvtár vezetője egyben az akadémia tanára is volt. A főkönyvtárnok „.. .akadémiai tanár fizetéssel láttassék el, és mellé segédkönyvtárnok és szolga adassék". 9 Géresi i. m. 547—554. 10 HBML. Uo. 7537/885. 1885. november 18. 11 HBML. Uo. 207/889. 1889. május 20. 521