A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Várhelyi Ilona: Egy Csokonai-zsenge ismeretlen, egykorú másolata
Várhelyi Ilona Egy Csokonai-zsenge ismeretlen, egykorú másolata 1. A Déri Múzeum irodalmi osztályának (Debreceni Irodalmi Múzeum) kézirattárában található, 1795-ből származó kéziratos füzet 1 több más mű mellett 2 tartalmazza Csokonai Vitéz Mihály A Poéta tsak gyönyörködni szeret nem kíván ő semmit egyebet című korai versének másolatát is. A vers autográf szövege a Zöld-kódexben maradt fenn. Áldolgozott változata először Az én vagyonom címmel a Diétái Magyar Múzsában jelent meg. Fennmaradt másolatáról a szakirodalom ez ideig nem tudott. 3 A füzetet elejétől végéig azonos kéz írta. A másoló kilétéről a kézirat nem ad információt. Az sem dönthető el egészen pontosan, hogy a füzet címlapján szereplő évszám vonatkoztatható-e a füzet egész tartalmának másolási, keletkezési idejére. Elképzelhető ugyanis, hogy a szerző eredetileg csak a pásztorjátékot akarta a füzetbe leírni, a fennmaradt üres lapokat pedig csak később használta fel különböző művek lemásolására. Több áttételen keresztül mégis következtetni lehet a másoló személyére. Az, hogy a füzetben szereplő Csokonai-versek a költő termésének legkorábbi rétegéből valók, már valószínűvé teszi, hogy a másolat Debrecenben keletkezett. Erre egyértelműen utalnak a jellemző írássajátosságok is. Ha ugyanis az 1795-ös évet tekintjük a másolat keletkezési évének, jogosan feltételezhetjük, hogy a másoló Csokonai diáktársa, személyes ismerőse, barátja lehetett. Ahhoz, hogy ezen a körön belül megtaláljuk a feltételezett másolót, a teljes füzet tartalmát kell szemügyre vennünk. Az Evander és Alcimna című pásztorjáték Gessner idilljének magyarítása. Csokonai debreceni barátai, diáktársai közül a 90-es évek első felében német nyelvből csak Nagy Sámuel fordított. Valószínű, hogy ő nem is a kollégiumban tanult meg németül, hanem már gyermekkorában szülővárosában, Komáromban „ragadt rá" a nyelv. Az iskolai tanulás és önképzés csak elmélyítette és tudatosabbá tehette nyelvismeretét. Erre vall az is, hogy már 1793-ban magyarra fordította és kiadta Heinrich Sander művét. 4 Ez idő tájt Kazinczy Ferenc biztatására Gessner-idilleket ültetett át magyar nyelvre, amelyek közül a Dafnis és Az első hajós 1797-ben meg is jelent nyomtatásban Pozsonyban. Mindezek alapján nyugodtan következtethetünk arra, hogy az Evander és Alcimna Kazinczyétól eltérő szövegű fordítása is Nagy Sámueltől származik. Amennyiben a füzet kézírása Nagy Sámuelé, úgy biztosan állíthatjuk, hogy a Csokonai-verseket is ő másolta le, 1 A kézirat jelzete: Déri Múzeum irodalmi gyűjteménye K. X. 74. 175. 1. Lovas Jenő Márton mindszenti lakos ajándékaként került múzeumunkba, ahol első ízben 1942-ben vették nyilvántartásba. 2 A kéziratos füzet tartalmazza az Evander és Alcimna című pásztorjátékot (szövege megjelent a Színháztudományi Szemle 18. kötetében), egy felvilágosult szellemű politikai eszmefuttatást (1. It 1984. 3. 726—735.), egy latin nyelvű verset Echo Corollarium címmel és cím nélkül Csokonai Vitéz Mihály A' Szabadság című versének másolatát (1. Déri Múzeum évkönyve 1985., 395—401.). Az itt közlendő Csokonai-zsenge a füzet utolsó lapjain olvasható. 3 Vö.: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények I. 1785—1790. (Budapest, 1975.) 409. 4 Az Istennek jósága és bölcsessége a természetben. Sander Henrik után. Pozsony és Komárom, 1794. (Második, javított és bővített kiadása 1798-ban Pozsonyban jelent meg.) 483