A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Művészettörténet - Sápi Lajos: Péchy Mihály

terv kialakításához, amelyeken már tisztán lehet érzékelni az új, klasszicista stílustörekvések megvalósulását. Az 1802. február 18-i egyházi jegyzőkönyv tanúsága szerint a terv bírálatánál kifogásolták, hogy miért nem háromemeletes az épület. Nyilván háromemeletesre szólt a megbízás, mert a tanács kéri, hogy az új tervében az épület „nyolc ölnél kisebb ne legyen" (15, 17 méter). Péchy Imrének az 1802. április 7-én Domokos szenátorhoz írott leveléből arról értesülünk, hogy Péchy Mihály öt új tervet küldött a kollégiumhoz azzal a kéréssel, hogy a vezetőség azok közül válassza ki a megfelelőt, „s a kiválasztott terv mellett maradjon is meg". Ezeket a terveket — melyek valószínűleg vázlatok voltak — nem ismerjük. A kollégium építkezésének ügyét az 1802. június 11-én keletkezett nagy tűz meggyorsította, amikor a Nagytemplom és kollégium tervezés alatt álló déli szárnyán kívül elhamvadt közel a város fele. A pusztulás és a kár óriási volt. A kollégium építésének az ügye így már az 1802. november 22-i szuperintendenciális konzisztórium gyűlésén döntésre került, és a + jelzésű tervet fogadták el megvalósításra. A gyűlés abban is határozott, hogy „a jövő Tavasszal mihelyt lehet azonnal hozzá fognak az építéshez és már Februáriusba rontani kell az Ócska épületet". Ezeket a terveket nem ismerjük részletesebben. A +-tel jelzett kivitelezésre elfogadott terv, amelynek alapján végezték az építkezést, minden valószínűség szerint az építés folyamán elpusztult, de a harmadiknak bemutatott (2. kép) terven a dór oszlopokkal díszített homlokzat — bár még nem kiforrott — egy fejlettebb, egységesebb kialakítás mellett tanúskodik. Ennél a változatnál a bejárat még az épület közepén helyezkedett el. A negyediknek bemutatott homlokzati terv (3. kép) korinthoszi páros oszlopokkal díszített hangsúlyos két kiugró rizalitján helyezkedik el három-három bejárati ajtó. Ez a terv, bár lényegesen kedvezőbb megjelenésű az előbb ismertetetteknél, még mindig széttördelt, és egységes megjelenést nem biztosít. A túl szerényen tartott középső mező nincs egyensúlyban a két bejárati rizalit erősen díszített tömegével. A fedélszerkezet túlságosan tagolt síkja rontja az épület nagy hatású egységének a megjelenését. Ha tüzetesen megfigyeljük az ötödiknek bemutatott (4. kép) homlokzati részlettervet és annak kiegészítését képező metszetet (5. kép), egyre világosabban bontakozik ki előttünk egy szebb, finomabb, nagy vonalakban jobban átgondolt, de még mindig nem teljesen egységes — rendezetlen részleteket is tartalmazó — elgondolás. A főpárkány feletti attikarészen alkalmazott homlokzati tagolás indokolatlan, értelmetlen. Semmi kapcsolatot nem tart az alatta létesített három szint homlokzati kialakításával. Úgy tűnik, mintha annak szerkesztését nem is Péchy Mihály végezte volna. Tudjuk, hogy a tervek megrajzolásánál segítőtársai voltak, mint Karl van der Werth mérnökfőhadnagy, ki Péchy mellé volt beosztva, vagy a Nagykörösön született Kiss Sámuel, akit mint jól rajzoló „deákot" küldött el Péchyhez segíteni és egyben tanulni a kollégium vezetősége. A segítői azonban nem végeztek önálló munkát, hanem mindig Péchy utasításait követték. A konzisztórium különböző — később ismertetett — észrevételei, kifogásai és kérései alapján végrehajtott módosítások következtében az újabb és újabb terveken azt látjuk, hogy azok egyre szebben, gazdagabban tárják elénk Péchy Mihály nagyszerű tervét, az új klasszicista stílus meghonosítását. Ezért a tett észrevételeket nem lehet mindenben a kollégium vezetősége elmaradottságának, annak hozzá nem értésből fakadó akadékoskodásának tekinteni. Az újabb és újabb rajzok készítésével valóban egy szebb, jobb terv született, amit ha a kollégium szűkös anyagi helyzete miatt maradéktalanul nem is tudtak végrehajtani, az elkészült részek, különösen a főhomlokzat kialakításának tiszta csengésében örök dicsőséget szerzett Péchy Mihálynak (6. kép). Az építkezés kivitelezésére előbb a debreceni Rachbauer József kőművesmestertől kértek ajánlatot, amely 1802 decemberében meg is érkezett, de azt nem tartották megfelelőnek Tárgyalást kezdtek ezért a nagyváradi Éderer Jakabbal és annak vejével, Huzl Konrád építőmesterekkel, s mivel azok előnyösebb árajánlatot adtak be, és azonkívül gyakorlottabb mes376