A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Néprajz - P. Szalay Emőke: A debreceni fazekasok díszítménykincse

válik, pontok jelennek meg benne. A fejlődés legutolsó fázisa, amikor kettéválasztott középrésszel variálódik. A középrész kialakításának másik formája, amikor egy hullámvonal választja két félre, és mindegyik színezése más. Erre példa 1828-ból van Katona Mihály korsóján. A későbbiekben a két fél rész eltávolodik egymástól, először üres sáv választja el őket, majd pontok jelennek meg benne. Ez a változat keveredik az előbbivel, és így alakul egy olyan forma, amikor megtaláljuk a két körből és körsávból álló középrészt, ezentúl már a belső kör kettéosztott, közepén sávval. A több edényen vagy több mesternél előforduló motívumok mellett vannak olyanok, amelyek csak egy-egy esetben szerepelnek, így egyéni megoldásoknak tekinthetjük őket. Ilyet találunk az 1830-as bodonon, egy olyan virágot, amelynek középrésze a már ismertetett három részre osztott, de szirmai közül némelyik hegyben végződik. Hasonló motívumot fedezhetünk fel Török Ferenc és Molnár János remekén. Talán bimbónak tekinthetjük 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 354