A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Szűcs Ernő: A debreceni bútoripar története

Az üzemnek most 960 dolgozója van, s ebből 700 törzsgárdatag. Ez az országosan ritkaságszámba menő arány jelzi a dolgozók gyárhoz való jó viszonyát, hűségét. Ami pedig a gyártmányminőséget illeti, elmondhatjuk: a végrehajtott újítások, ésszerűsítések révén a mostani, az 1965-ös adatot közelítő létszám mellett egyre szebb, nívósabb, a piaci követelményeknek megfelelő s egyre nagyobb termelési értéket hoz létre városunk ma is egyik legjelentősebb üzeme, a közhasználatban HAJLÍTOTTBÚTOR-GYÁRNAK nevezett SZÉK- és KÁRPITOSIPARI VÁLLALAT ÍV. SZ. Gyára. Egy régi fűrésztelep és parkettagyártó helyén (Kishegyesi út 13.) jött létra a DEBRECENI BÚTORGYÁR. Itt alig két évtizede, 1960-ban tértek át a bútorgyártásra. Eredetileg egyszerű kivitelű festett árukat készítettek, mert csak ezt tette lehetővé technikai felkészültségük. A fejlődés során azonban áttértek a Hajdúsági bútorcsalád-gyártására. Ebből évi kapacitásuk 5 ezer lakószoba-garnitúra. Hasonló értékben közületi és irodai berendezések is készülnek az üzemben. Késztermékeik eladási területe: Tiszántúl, Duna—Tisza köze, Budapest. Az olcsó bútorcsoportok mellett napjainkban szállodai berendezések készítését is (pl. hajdúszoboszlói Délibáb Szálló) vállalja a DEBRECENI BÚTORGYÁR.^ Alig kilenc évtizede létezik városunkban gyár jellegű bútor-előállítás. A magyar történelem változásai, „nehéz napjai", avagy másik végletként Illyés Gyula szavaival élve: népünk szélárnyékban léte, híven tükröződtek ez üzemek történetében is. Válságok, háborús pusztítások váltogatták egymást a ritka fellendülésekkel, mígnem a hatvanas évektől hazánk jelentős területeit látja el közönségdíjas termékeivel a DEBRECENI BÚTORGYÁR, a nagyobb testvér pedig, a HAJLÍTOTTBÚTOR-GYÁR Európa gazdaságához kapcsolja Debrecent. 41 Uo. 177—178. 346