A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

gadja a városi tanács 1864. október 14-én 8213. szám alatt kelt felterjesztését, amelyben megvédte álláspontját a „felfolyamodók"-kal szemben. A döntés igen hamar megszületett Budán: 1864. október 31-én van keltezve a helytartótanács leirata. Ez ellen a döntés ellen már nem volt hová fellebbezni a „felfolyamodók"-nak, mert a Magyar Királyi Helytartótanács (Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum) Magyarország legfőbb kormányszerve volt 1723—1848, illetve 1861—1867 között. A Bécsben székelő Habsburg-uralkodó Magyarországon a végrehajtó hatalmat a Magyar Királyi Helytartótanácson keresztül gyakorolta a kiegyezésig. Bizottmányi ülés 1864. november 30-án Sápy Sámuel jelenti, hogy Csanak József pénzügyi elszámolását felülvizsgálta, s hibátlannak találta. Bejelenti, hogy „a' czél, a' mire nézve ő ezen társulat tagjává lőn, t. i. hogy a' főiskola és nagytemplom közti tér eddigi szemetjéből kitisztíttassék 's fölcsinosíttassék, immár eléretett, a' bizottmányból ezennel kilép, mit is tudomásul vétetni kér, —" Távozását a bizottmány sajnálattal vette tudomásul. Ez az egyetlen kilépés, amelynek nyoma van a jegyzőkönyvekben. Elnök jelenti, hogy az 1864. február 13-i bizottmányi ülés alkalmával az emlékkerti vízmedence létrehozására kiküldött bizottság feladatát elvégezte. A medence, költségesen bár, folyó évi szeptember hóra elkészült, s mintegy 1000 frt-ba került. A bizottmány levélben köszönetet mond a városi tanácsnak, amiért a kelet felől eső kert előmunkálatait hátráltató, útba eső burkolatot kijjebb vitette, s ezáltal említett kert létesítését gátló akadályt elhárította. De a köszönőlevél nem ment újabb kérés nélkül. Előterjesztette a bizottmány azt a kívánságát, hogy burkoltatná ki a tanács a Vár utca felől a keleti kertet Övező, valamint a Hatvan utca szögletétől a főiskoláig vezető utat. Indokolás: az Emlékkertek és környékük eredményesebb tisztán tartása, a nagy forgalomból keletkező por és sár leküzdése. Köszönetet mond a bizottmány a légszesz-világítási társulatnak, amiért egy, a kelet felé eső kertben volt oszlopos lámpát saját költségén más helyre vitetett. A Falusi Gazda szerkesztője, Girókuti P. Ferenc 24 darab fiatal oleanderfát küldött ajándékba az Emlékkertek díszítésére. Az ajándékot levélben köszönte meg a bizottmány. Elnök bemutatja a keleti kert tervrajzát, a reá vonatkozó költségvetéssel együtt, mely szerint a kertnek vasrács kerítése mintegy 2500 frt-ba kerül. „Bizottmány a bemutatott tervrajzra nézve tökéletes megelégedését 's helyeslését fejezi ki, a' kert beruházását illetőleg azonban a tervrajztól némileg eltérni óhajt abban, hogy eme kert csupán ákászfajokkal ültettessék be, annálfogva a tervrajzban kijelölt ákászfajokon kívül más díszfa nemek ültetését, azonkívül pedig a tervrajz szerinti ülésekül alkalmazandó tőkék helyett, oly karoslóczák alkalmazását, — minők Pesten a' Széchenyi-ligetben is láthatók 's melyek mind csélszerűbbek mind díszesebbek, — rendeli el; mire nézve Simonffy Sámuel úr fölkéretik, hogy Pesten jártával járjon utána, hol készülnek oly lóczák 's mibe kerülnek, hogy magát a bizottmány e tekintetben kellőleg tájékozhassa." „Szóbahozatván, mikép a nyugot felé eső kert kapui, melyek jelenleg tartósság tekintetében sem felelnek meg a czélnak, másrészről, ha nyitva hagyatnak, maguktól nem záródnak, 's így esetleg az utczán járó négylábú állatok kártékonykodásainak a' kert ki lehet téve, — indítványoztatik, hogy a' kapuk akép módosíttatnának, hogy a' kertbe lépő után, magoktól bezáródjanak 's tartósabbra készíttessenek." A kapuk célszerű kiigazíttatásának intézésére Csanak József elnököt kérik fel. Nem meglepő, hogy a bizottmány a tervrajzba betervezett díszfák helyett kizárólag akácfákat kívánt ültettetni. Ugyanis az akácfa-telepítés Magyarországon akkor irányzat volt, részben gyors növekedése, részben talajmegkötő tulajdonságai miatt. 279