A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

Az „emlékkert" társulat... =Hortobágy. 1862. január 27. 2. évf. 9. sz. 70. 1. Ebben a cikkben találkozunk először a sorshúzás időpontjának meghatározásával és az azzal összekötött hangverseny említésével. Bizottmányi ülés 1862. március 8-án A társulat bekötött jegyzőkönyvsorozatába 1861. november 22-től 1862. március 8-ig ülés nincs bejegyezve. Azt gondolnánk, hogy novembertől márciusig a tél miatt nem volt értelme gyűlésezni. De nem ez történt. Hanem a helybeli császári és királyi rendőrség úgy rendelkezett, hogy a társulat mindaddig nem tarthat gyűlést, „míg az 1852-diki pátensek értelmében nem szervezkedik". A gyűlések tartását betiltotta. Az 1862. január 21-én a sorshúzás tárgyában tartott gyűlés illegális volt. A Hortobágy szerkesztősége óvatlanul elszólta magát a már idézett január 27-i cikkében. A társulat óvatos volt. Nem szolgáltatott jegyzőkönyvi bizonyítékot önmaga ellen az illegális üléseiről. Ezeken az üléseken vagy egyáltalán nem készültek feljegyzések, vagy magánirattárban őrizte valaki. Csanak József elnök, mint a társulat jogi képviselője, működési engedélyért folyamodott a helytartótanácshoz. A Magyar Királyi Helytartótanács a helybeli városi kapitányságon keresztül elrendelte a társulat alapszabályainak kiegészítését a következőkkel: 1. Nevezze meg a társulat azt az egyént, aki a társulatot idegenek és hatóságok előtt képviseli; 2. Határozza meg: hány tagból áll a bizottmány, 's hány tag jelenléte szükséges érvényes határozat hozatalára? — 3. Fejezze ki, miként szándékozik a' bizottmány pénzt teremteni, 's vesz-é fel kölcsönt? Szükséges-é ez utóbbira a' közgyűlés beleegyezése? 4. Határozza meg, hogy ki fogja a társulat jogi kérdéseit eldönteni? 5. Mikor és miért oszlik fel a társulat? Csanak József elnök intézkedéseit a bizottmány helybenhagyta. A társulat alapszabályának elrendelt módosításával pedig Oláh Károly bizottmányi tagot és társulati jegyzőt bízták meg. Oláh Károly debreceni ügyvéd, lírikus és novellaíró, a Csokonai Lapoknak kevés ideig serkesztőtársa volt. Szépirodalmi dolgozatai és értekezései a lapokban szétszórva olvashatók. Legkiemelkedőbb irodalmi munkája a Boldogfalva és a karácsondiak című költői beszély XII. énekben. Debrecen 1858. cím alatt adott ki egy munkát, melyben a korabeli boldogfalvai kert helyén volt hasonnevű falu elpusztulását írja le. 1861-ig, az Emlékkert Társulat bizottmányi tagjává választásáig már 100 költeménye jelent meg. Mint ügyvéd s később kultúrtanácsnok, hathatósan támogatta az Emlékkert Társulat munkáját. Az ülés következő napirendi pontja volt a sorsjáték mikénti megrendezése. 1. A sorshúzás megtartását 1862. május 18-ra határozták meg. Úgy látszik, hogy a sorsolás időpontját valamiért közelebbre hozták a Hortobágy című lap 1862. július 6-i, beharangozott időponttal szemben. (1862. január 27-i cikk.) Megbízták a társulati elnököt, hogy az engedély megszerzésére szükséges intézkedéseket tegye meg. 2. Farkas Ferencet, Kiss Sándort és Komlóssy Imrét felkérték, hogy ez alkalomra rendezzenek hangversenyt az akkorig eltávozandó Reszler úr színházában. 3. A már kibocsátott 5300. számú sorsjeggyel az eladandó sorsjegyek sorozatát lezárták, „ennél több eladásra nem bocsáttatik, a' rajta innen eső számok azonban mind áruitatnak". 4. Az 5300. számig minden sorsjegy játszik, éspedig a netalán el nem kelt sorsjegyek az Emlékkert javára. 5. „Bár az eddig begyűlt nyereménytárgyak értéke csaknem annyi, mint az eddig elkelt sorsjegyeké, 's annálfogva azok egy része, az aláírási ív értelmében egy másik sorsjáték alapjára fordíttathatnék; mindazonáltal a' még eladandó sorsjegyek száma alig lévén meghatározható: minden már meglévő és még begyűlendő nyereménytárgy sorshúzás alá bocsáttatik. 6. A húzás nyilvánosan történik. Az előszörre kihúzott szám, az először beadott és a' »Hortobágyiban 1. szám alatt közlött nyereménytárgyat nyeri, a' másodszorra kihúzott szám a' 2

dlk számú nyeremény tárgyat, és így tovább, míg csak nyereménytárgy van. 266