A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

társulat által kitűzött czélra a folyamodó teljhatalmú bizottmánynak az átalakításhoz szükséges előmunkálatok még az év folytáni megkezdésének óhajtása mellett egyhangúlag szabad rendelkezése alá bocsátja, az ottan elvonuló faburkolatnak a' kitűzött czélnak megfelelő elrendezését megengedi, a' péterfiai őrzőházat a folyamodó bizottmánynak általadja, és megengedi, hogy azon épületet elbontassa, anyagjait szabad tetszése szerint akár természetben felhasználhassa, akár eladathassa, a' mennyiben pedig a rendezés alkalmával az utcza szélességére, az utczavonalak megállapítására szoros figyelemnek kell fordíttatni, kijelenti hogy a' rendezés a folyamodó bizottmány által csak a városi tiszti mérnök közbejöttével és közremunkálkodásával eszközöltethetik. A mennyiben végre mihelyt az előmunkálatok megkezdetnek, a' zsibvásár jelenlegi helyén tovább meg nem maradhat, a' Tanácsot oda utasítja hogy a zsibvásárnak elhelyezéséről mihamarább gondoskodjék. Mely határozat a folyamodó emlékkert társulat teljhatalmú bizottmányával az ./. alatt bemutatott tervrajz visszazárása mellett jegyzőkönyvi kivonatban közöltetik." Bizottmányi ülés 1861. november 3-án A pénzszerzés, sorsjáték-rendezés és kérvényezés ügyében kiküldött öttagú bizottmány beadja jelentését. Nagyon érdekes a jegyzőkönyvnek az a része, amely a pénzgyűjtésnek további módját említi. Az aláírási ívek körözésére felszólítandó társulati tagoknak nem okvetlenül tized- (régi közigazgatási egység) és házanként, hanem saját belátásuk szerint lehet mozgósítani a közönséget. Tudva azt, hogy a nők abban az időben, általában, önálló keresettel nem rendelkeztek, nyer nyomatékot, „hogy a' debreczeni hölgyek a' sorsjátéknak női munkák és egyéb ajándékok által érdekesbítésére, külön, nyomtatott íven felkérendők". Ezen az ülésen jelentette be Csanak József elnök, hogy Reszler István színigazgató 35 frt 41 кг. o. é. ajándékozott az Emlékkert javára. A november 2-án rendezett színielőadás teljes tiszta jövedelmét. A társulat nevében jegyzőkönyvileg adtak elismervényt és mondtak köszönetet a színház igazgatójának. Az Emlékkert alaprajzának elkészítéséhez, a főiskolatér helyrajzának elkészítésére Pflansmid Kálmán bizottmányi tagot kérik fel. Bizottmányi ülés 1861. november 10-én Megérkezett a városi tanács határozata: „Elnök úr bemutatja sz. kir. Debreczen város 1861. november 2-án tartott közgyűlési jegyzőkönyvének azon végzését, mely szerint az alkotmányos közgyűlés, társulatunk folyamodványára a főiskolatért, annak egyhangúlag rendelkezése alá bocsátja, a' péterfiai őrzőházat egészen átengedi, és az utaknak az emlékkert arányai és fekvéséhez mért rendezéséhez megegyezését adja, azon óhajtást fejezvén ki, hogy az előmunkálatok mielőbb megtétessenek." Örvendetes, hogy a munkálatok megkezdését a hatóság sürgeti. Igen ám, de útban van az őrzőház! Akkor az útban lévő építményeket nem egyszerűen felrobbantották és elhordatták, mint manapság, hanem anyagkímélő bontás után pénzzé tették. Vecsey Imre, Gelenczey Pál és Oláh Károly bizottsági tagok kaptak megbízást, hogy az őrzőházat „lábon, a' lehető legrövidebb idő alatt árverésen eladják", s az eladás napjától számított két héten belül a vevővel lebontassák és a megvett anyagokat elszállíttassák. A kialakítandó kert körvonalai felett némi eszmecsere fejlődött ki. A bizottmány döntése: „Az eddigi körvonalak újra megállapíttatnak, s' alkotmányos városi tiszti mérnök úr, a' tervnek újra és alapos kidolgozására felkéretik." Az újabb aláírási ívek szétosztásával pedig az elnököt bízták meg. 263