A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

EMLÉKKERTEK KIALAKÍTÁSA ÉS FENNTARTÁSA „Titkon égő tűz a debreczeni czivis. Van benne fejesség, de van benne szív is; Sokat kell beszélni, míg valamit pártol, De ha megszerette, többé el nem pártol." (Szerzője ismeretlen) A XIX. század erőteljes szellemi, társadalmi mozgalmait Debrecenben a Hortobágy című napilap szerkesztőségének 1866. év végi számadásából és újévi köszöntőjéből idézve vázolhatjuk fel legjobban, az adott kor értékelése szerint: „Intézetek, egyletek, társulatok keletkeznek, melyeknek mindannyia a közjóiét, anyagi gyarapodás és a szellemi egység, testvériesülés, összetartás gyors tényezőivé s a koronkint keletkező üdvös eszmék megtestesítőjévé, végrehajtójává válik." (Év végén. 1866. december 30. 5. évf. 52. sz. 205. 1.) így igaz. Ha csak név szerint soroljuk is fel a múlt századi debreceni egyleteket és társulatokat: Torna-, Gazdasági, Színügy, Kertészeti, Zene-, Alföldi Izraelita, Dalár-, Honvéd-, Cselédjavító Egylet; Debreceni Polgári Kör, Lövésztársulat, Kereskedő Ifjak Társulata, Emlékkert Társulat és így tovább. A korántsem teljes felsorolásból az Emlékkert Társulat harmincéves működésének bemutatására vállalkozunk, a társulat reánk maradt jegyzőkönyvei és a korabeli helyi sajtó forrásszemelvényei alapján. Alkalmilag, néhány rövid cikk keretében, más szerzők is méltatták már az Emlékkert Társulat társadalmi jelentőségét és tevékenységét, de teljes és részletes feldolgozásra eddig senki sem vállalkozott, feltehetőleg a három évtized nagy időintervalluma, valamint a társulat többirányú tevékenysége miatt. Mi úgy ítéltük meg, hogy egy három évtizedes társadalmi mozgalom, mely saját anyagi erejéből oly látványos és közhasznú eredményt tudott felmutatni, mint a két emlékkert Debrecenben, megérdemli a részletes feldolgozást. A jegyzőkönyvi kivonatok elkészítése után, az anyag bőségének láttán, két rendezőelv között kellett választanunk. Egyik elv, hogy résztémákra bontjuk a társulat harmincéves működését. Másik elv, hogy az idő folyamatosságában az ügyek párhuzamos intézését szemléltetjük, amint az annak idején történt. Az utóbbi elv mellett döntöttünk. Ugyanis csak az idő folyamatosságának érzékeltetésével rajzolódhat ki az olvasó számára az az ernyedetlen buzgalom és heroikus erőfeszítés, amellyel a társulat nemcsak létrehozta a két emlékkertet, hanem küzdött azok fennmaradásáért és emlékművekkel történő benépesítéséért. A társulat nemes célkitűzéseivel hathatós erkölcsi támogatásra talált a helyi sajtóorgánumok szerkesztőségeiben. A helyi sajtó korabeli cikkeit időben mellé helyezzük a társulat jegyzőkönyvi kivonatainak, hogy a mai olvasó előtt összeálljon a kép a társulat és a sajtó összefogásáról, széles köröket mozgósító tevékenységéről. A sajtó cikkeit általában teljes terjedelemben közöljük, mert sok olyan adatot tartalmaznak, melyek a társulat jegyzőkönyveiben nem szerepelnek, így a résztémák adatait kiegészítik. A forrásszemelvények bemutatják a társulat ülései közötti időszakok társadalmi mozgósítását. Másrészt felidézik a kor eseményeit és hangulatát a társulat működésének keretein belül. Végül pedig olykor korabeli, nyilvános bírálatokat tartalmaznak, személyekkel és dolgokkal kapcsolatban. A cikkek kivonatolása a rövidség kedvéért csak pótlékát adhatná a sajtó fegyvertársi tevékenységének. A régi újságcikkek a magvas mondanivalót oly könnyed, kellemes, közvetlen, 257