A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

megnevezésű házak nagyságával. Ebből a tényből vagy azt feltételezhetjük, hogy ezek a házak később épültek, mint a többiek, vagy azt, hogy Mezoné, Bányainé és Darvai Károly módosabbak voltak a többi (magán-) háztulajdonosnál. A felsorolásokból kitűnik, hogy a bemutatott három részterületen vegyesen helyezkedett el az egyházi és a magán-háztulajdon. Ennek a tanulmánynak nem feladata, hogy visszamenőleg kutassa, hogy a felsorolt házakban kik laktak az 1802-es tűzvészt megelőző századokban. De van lehetőség a felkutatásra. Zoltai Lajos neves helytörténeti kutatónk összeállított egy adatgyűjteményt, amely megmondja, hogy 1500-tól kezdve melyik házban ki lakott Debrecenben. Ez a Debrecen város helyrajzi története rendkívül becses forrás (lehet az érdeklődőnek) a Déri Múzeum adattárában. E részletesen bemutatott térkép kulcsfontosságú a hármas térrendszer kutatása szempontjából. Utolsónak ábrázolja beépítettnek a mai Emlékkertet, és elsőnek adja meg a beépítettségnek azt a nyomvonalát, amely a mai Kálvin tér térfalának egy részlete volt, a legutóbbi időkben történt lebontások előtt. 1802. június 11-én egy minden addiginál nagyobb tűzvész pusztított a városban: leégett a Nagytemplom, a kollégium déli szárnya, ezenkívül a Piac, Hatvan, Péterfia, Darabos, Mester és Csapó utca összesen 643 telkén közel 1500 ház és 15 malom. 1802 novemberében kijelölték az új kollégium helyét, amelyet a régi épülethez viszonyítva körülbelül 10 méterrel közelebb hoztak a Nagytemplomhoz. A két épület között leégett házacskákat lebontották, és nem építették újjá. így alakítottak ki teret a Nagytemplom és kollégium között. A hármas térrendszer legfiatalabb tagja ez a tér, amely az 1802-es nagy tűzvész nyomán keletkezett. Következő a Debrecen város területének térképe című, szerző nélküli, 1810-ben készült térkép. A város utcáinak részletes rajza ez a telkek helyrajzi számának feltüntetésével. A helyrajzi számok alapján kideríthető, hogy a bennünket érdeklő térrendszer házaiban kik laktak abban az időben. Kádár Ferenc városi mérnök készített egy térképet Debrecen város és környéke címmel. Sajnos a térkép évjelzés nélküli. Keletkezésének valószínű idejét így csak az alkotó mérnök működési idejével tudjuk behatárolni: 1828—1859. Ez a nagyméretű térkép a Nagytemplom mögötti és melletti teret nem nevezi meg, hanem a Nagytemplom előtti teret a Bádogos utcáig nevezi „Egyháztér"-nek. Mivel a mai Kossuth teret megnevezi, feltehető, hogy megnevezte volna a másik két teret is, amennyiben lett volna nevük. Ennyi pontosság magától értetődő egy mérnökkel szemben, aki a léptéket is pontosan feltünteti térképén: „1—100 Bécsi öl." Tóth Mihály földmérő rajza a Nagytemplom mellett a Hatvan utcáig mutatná a régi tanárok lakóhelyeit, de nagymértékben sérült. így inkább csak a szöveg érdekes: „Nemes Szabad Királyi Debreczen Városába a Helvetiai Vallás tételt tartó Gyülekezet Új Temploma fekvésének; és a' mellette lévő Parochiális Udvarok eggy részének Rajzolattya: hol az I. A Nagy Templom fekvését II. Néhai N: Tiszt: Földváry Úr lakhelyének egy részét III. Tiszteletes Professor Aranyi Úr lakhelyét IV. Tiszt: Professor Sárváry Úr lakhellyét V. Ttes Professor Kerekes Úr lakhelyének egy részét ábrázollya." Majd a fokok, percek és ívpercek adatai következnek. A földmérő, térképkészítő és kiadó Tóth Mihály bécsi ölet használ. A nem sérült részeiben jól szemlélhető, nagyméretű rajz 1830. június 19-vel van keltezve. A Nagytemplom előtti, valamint mögötti terek nincsenek feltüntetve. Úgy tűnik, hogy ez a rajz a mai Füvészkert utca felőli épületeket ábrázolhatja. Amennyiben igen, úgy az épületek nyugati térfalát alkothatták a Nagytemplom és kollégium közötti térnek. Pfansmid Kálmán mérnök rajza szemlélteti a nyugati Emlékkert eredeti kertészeti telepítését. A zöldterületek az aszimmetrikus telepítésük ellenére is összhangban vannak; és kiemelik a kert közepén lévő kerek virágágyat, a jelenlegi Bocskai-szobor helyét. Ez a kiemelés 253