A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Benkő Éva: Egy debreceni kereskedőcsalád felemelkedése a XIX. században

— A további vagyonképződés másik forrása a személyi eredetű, vásárolt ingatlanból adódott, s a különböző vagyonból eredő jövedelem egyre inkább a mezőgazdasági ingatlanban nyert felhasználást. — A kereskedők megszerzett vagyonuk révén nemcsak kereskedelmi kapcsolataikat fejleszthették, hanem általános várospolitikai kérdésekkel is foglalkoztak, gazdasági, önkormányzati, kulturális szervezetek aktív irányítóivá válhattak.

57 Ha az általunk vizsgált vászonkereskedő cég (család) életének további eseményeit, eredményeit felsoroljuk, még inkább meggyőződünk ezen állítások igazáról, s arról, hogy szerencsés esetben mennyire törvényszerű, automatikus volt a vagyonszerzési források, az elért társadalmi pozíciók átörökítése, illetve reprodukálása. A nagy befektetési akció után rövid szünet következett, s csak 1855-ben ismétlődött meg az 1849. évihez hasonló kiemelkedő gyarapodás. Az ingatlanok sora akkor egészült ki a következő új szerzeményekkel: a Sestakertben 800 pengő forintot érő 4 kapa szőlővel, a Cegléd utcai temető mellett lévő 300 pengő forintot érő 10 boglyás kaszálóval.

58 A meglévő Péterfia utcai malomtelekre pedig szintén ez évben még egy harmadik, új típusú, cseréppel fedett malmot emeltetett Kardos László. Az építtetéshez szükséges tanácsi engedély megszerzéséért írt kérelemben az új malom létesítésének szükségességét az azon a városrészen lakók növekvő gényeivel indokolta. Mivel a tanács sem szomszédjogi, sem tűzrendészeti szempontból akadályt nem talált, a malom — Márton Károly városi mérnök tervei szerint kivitelezett — építését jóváhagyta.

59 1855 után az inventáriumi tételek még néhány szerzeménnyel bővültek, a megszerzett tiszta nyereségek nagyobb részét azonban ettől fogva a gyermekek kiadott öröksége emésztette fel. Házasságkötés, illetve nősülés előtt álló utódai számára a gondos apa fejenként 6000 forintot biztosított, s ezeket az előzetes örökségi részeket vagyonából kivonta. Az általunk még vizsgálható utolsó évben, 1869-ben Kardon László összvagyonát 115 465 osztrák forintban állapíthatjuk meg, amelyből a kereskedésből származó vagyoni érték 79 951 osztrák forint, a többi főként gazdálkodási ingatlanokból származó vagyoni érték.

60 A kereskedés megalapítása óta eltelt 40 év után Kardos László nyugodt szívvel írhatta alá sikeres életútját lezáró végrendelkezését, amely magában foglalta pályájának, életének minden elért eredményét. Életének fő célját megvalósította: üzletét fokozatosan nagykereskedéssé fejlesztetteú amelyben már 1857-ben öt kereskedősegédet és egy tanulót foglalkoztatott.

61 A céget megalapítása óta a szorgalom és becsületesség jellemezte, megnyitásától kezdve mindig határozott árakkal dolgozott. Vevőközönsége a társadalom minden rétegéből alakult, s e vásárlóközönség mindig a biztonság érzetét élvezte, mivel tudta, hogy amit eléje adnak, az biztosan az az árucikk, aminek állítják, annyit ér, amennyit kérnek érte, és mindenki a pénzéért teljes ellenértéket kap. Ebben a szellemben vezette Kardos László üzletét, ilyen alapokra építette, és ilyen örökölt hagyományokon vezették utódai is tovább.

62 Az eladóhelyet saját személyzettel ellátott fehérnemű- és paplankészítő műhely egészítette ki, így legalább tíz-tizenöt alkalmazott dolgozott a cégnél a családtagokon kívül. Fiai ugyanis iskoláik elvégzése után bekapcsolódtak a kereskedésben folytatott munkába. Közülük a legidősebb, Kardos László II. (1843—1929) 1867-től mint cégvezető társ vett részt apja mellett az üzlet irányításában. Az 1873-ban kelt végrendelet

63 már e kialakult rendszer 63 A VIII. 86. 2. 3-as leltári számú végrendelet. 57 Komoróczy György: A reformkori Debrecen. A HBML Közleményei 6. szám. (Debrecen, 1974.) 102—112. 58 A VIII. 86. 2. l-es leltári számú inventárium. 59 HBML 1855/8848. Az 1855. szeptember 10-i tanácsülési jegyzőkönyv és a jelentéshez, illetve végzéshez kapcsolt tervrajz. 60 A VIII. 86. 2. l-es leltári számú inventárium. 61 HBML IV. B. 1109/p. 58. és 67. Debrecen város népösszeírása. 62 Debrecen és vidéke Ipartestület 40 éves története i. m. 122. 235