A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)

Inaséveiben —- mint általában az inasoknak — nehéz sora volt: „Mikor én tanuló voltam, kezem lábam nyíltsebű volt, .. .nekem nem volt keztyüm" — írja ifjúkorára visszaemlékezve 1878. január 6-án János nevű fiának, de úgy érezte, a megpróbáltatások nem váltak kárára: „Szenvedést nem próbált embert nemcsak a vihar, hanem a legkisebb fuvallat is leteríti."

100 Ide kívánkozik Sesztina Jenőné Csanak Margit visszaemlékezése édesapja, Csanak József inaskoráról való elbeszélésére. E szerint Csanak József már mint inas önszorgalomból tanult németül, és az üzletben a cukrosfiókban tartotta a német nyelvkönyvet. Főnöke egyszer észrevette ezt, és a könyvet szidalmazások közepette a fejéhez vágta.

101 Valószínű, hogy ez az egyoldalú, lelketlen, kizsákmányoló főnöki viselkedés válthatta ki Csanak Józsefben azt a homlokegyenest ellenkező későbbi főnöki magatartást, amire jó példa az 1860-ban feladott inaskereső hirdetése, ahol idegen nyelvet is tudó ifjút keres.

102 De erre mutat egy 1868-ban elmondott beszédéből F. Csanak Dóra által idézett részlet is: „Amint bármely állású férfiúnak kívánatos, hogy kereskedői szellemből legyen benne, úgy a kereskedelmi pályán lévőknek kelléke, hogy ne legyen félszeg, egyoldalú, hanem bírjon érzékkel más műveletek, más tudományok, a haza ügye, a szép és jó iránt is, és bírjon a társadalomban megkívántató egyéni jó tulajdonokkal, mert ezek nélkül — ha a szaktudománya az eget érő is — annak sem maga, sem más hasznát nem veheti."

103 Valamint az a körülmény is ezt látszik bizonyítani, hogy fáradozásainak eredményeképpen az 1867-ben létrejött a Debreceni Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete, melyet évenként 100 Ft-tal támogatott, és melynek saját könyvtárából a kereskedelemre vonatkozó 32 művet 60 kötetben ajándékozott.

104 Visszatérve tanulóskodásához, négy év múlva felszabadult, és még két hónapig mint segéd ott dolgozott egészen 1837. máj. 22-ig. A következő két évben valószínűleg a Rickl József Zelmos-fűszerkereskedésben működhetett, de erről nem maradt fenn adat. 1839. febr. 1-től 1842. febr. 9-ig Király József fűszerüzletében segéd, 1842. febr. 9-től 1842. május 2-ig pedig Nagy József fűszer-, anyag- és festékboltjában segédeskedik. Ezután nagy európai útra megy Ausztriába, Németországba és Svájcba. Onnan hazatérve 1846. ápr. 5-én az akkor alakult Debreceni Első Takarékpénztár legelső könyvelője lett.

105 Állásának elfoglalása előtt 1000 Ft-ról szóló kötelezvényt kellett letennie, amiért édesanyja, Csanak Jánosné Marx vagy Marxin Veronika, Farkas Ferenc vasárus, Schóberl József fűszeres és Bészler Károly vaskereskedő állott jót. 1849. ápr. 3-án folyamodott a városi tanácshoz, hogy önálló fűszerkereskedést nyithasson. Szőllősi János biztos előbb megkérdezte a „fűszerárus kereskedő urakat", és csak akkor adta ki az engedélyt, amikor azok „Szívesen elfogadom kereskedőtársamnak" döntésüket mind aláírták (Nagy József, Bignio János, a Rickl József Zelmos-cég nevében Dragota Ignác, Svetits Mátyás, Némethy János, Wallis 100 F. Csanak Dóra i. m. (99). 101 Kézírásos feljegyzés Nagybákay (Rickl) Antal Lajos hagyatékában, cikkíró birtokában. 102 Debreceni Közlöny 1860. aug. 1. „Tanítványkeresés. A magyar nyelvben tökéletesen jártas, iskolai képzettséggel bíró 14—15 éves olyan ifjú, ki bármely idegen nyelvet nyelvtanilag sikerrel tanult, alólírott fűszer, anyag és festékkereskedésében helyet foglalhat. Debrecen, aug. 1. 1860. Csanak József." 103 F. Csanak Dóra i. m. (99) 156. 104 A debreceni kereskedőifjak önképző egyesületének 25 éves története 1867—1892. írta Glück Antal titkár. „Id. Csanak József urnák a debreceni kereskedő ifjak önképző egyesülete megalapítójának és tb. elnökének hódolattal." 105 Szűts Mihály: A Debreceni Első Takarékpénztár 50 éves története 1846—1896. (Debrecen, 1896.) 176. 213