A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)

sen", Weszter István és Frindt Antal előbbi segédeit, tekintettel arra, hogy velük szemben „becsületességüket, kereskedői képességüket és szorgalmukat illetőleg teljes bizalommal viseltetik" — egyelőre három esztendőre, de közös kívánságra esetleg folytatólagosan továbbra is —, titkos társakul maga mellé veszi, s az évenkénti tiszta jövedelem 20—20%-át engedi át nekik külön-külön. Mindkét titkos társ a szerződés tartama alatt megtakarított pénzét az üzletbe helyezheti kamatozásra, s kívánság szerint továbbra is az üzleti házban kaphat lakást, s a főnök családja asztalánál étkezhetik. Ezt a szerződést aztán többször is meghosszabbították. Frindt Antal a hetvenes évek végén meghalt, és így Weszter István egyedül maradt csendestárs egészen 1902. márc. 2-ig, amikor csendes társból hivatalos cégtárssá,

88 a Sesztina Lajos közkereseti társaság tagjává lépett elő. 1917-ben halt meg. Felesége Zakó Soma tokaji fűszerkereskedő leánya, Irén volt. Fiuk, Weszter Béla 1887. okt. 11-én született Debrecenben. Középiskoláit a debreceni Ref. Kollégiumban, a kolozsvári kereskedelmi akadémián s a debreceni felsőkereskedelmi iskolában végezte, ahol 1905-ben érettségit tett. Ezután a vaskereskedői gyakorlatok elsajátítása céljából egy évet a Perchinnings Nachfolger I. U. Müller vasnagykereskedésben Grazban, egy évet pedig a Michael Heinrich vaskereskedő cégnél Bécsben töltött. 1907/08-ban önkéntesesztendejét szolgálta le Nyíregyházán a cs. és kir. 14. huszárezrednél. 1908/09-ben a Leipzigi Handelshochschulen hallgatta a magasabb kereskedelmi ismereteket. Az ezt követő nyáron külföldi tanulmányutat tett Németországban, Angliában és Franciaországban. 1910-ben fél évig a kassai régi, még 1796-ban alapított Fleischer és Schirger vasnagykereskedő cégnél tanulmányozta az „engros" üzletvitelt, 1911. szept. l-jén lépett be a Sesztina Lajos-vaskereskedésbe,

89 ahol 1919. márc. 13-ával lett iparűző közkereseti társasági tag.

90 Agglegény maradt, 1937-ben halt meg. V. A Kardos család A Kardos család

91 magyar nemescsalád, amelyik a XVIII. század folyamán költözött be Szatmár megyéből Debrecenbe. Közülök Kardos János esküdt polgár, gazdálkodó két fiát, Lászlót és Józsefet egyaránt kereskedőnek nevelte. Kardos László 1804. jan. 14-én született Debrecenben, ahol 4 év gimnáziumot végzett a Ref. Kollégiumban. Inaséveit 1817— 1822 között Horváth József kalmár holtjában töltötte, ahol 1822-ben szabadult fel.

92 Valószínűleg fél évet még mint segéd is itt dolgozott a Horváth-féle boltban, majd vándorútra ment, és Pápán, Győrben és Bécsben dolgozott. 1830-ban azonban már újra Debrecenben találjuk, amikor is belép a Nemes Kalmár Társaságba,

93 és megnyitja vászon- és fehérneműboltját. Kétszer nősült: 1832-ben és 1842-ben. Mindkét esetben Könyves-Tóth leányt vett el, a híres Könyves-Tóth Mihály ref. lelkész nővéreit. Három fiukat kereskedőnek nevelték. De mielőtt velük foglalkoznánk, lássuk a Kardos László öccsét, Józsefet. Kardos József is kitanulta a kalmármesterséget, 1830-ban ugyanis özv. Kis-Orbán Istvánné János fiával szabadítja Kardos Jánosné fiát, Józsefet.

94 Kardos Józsefet nyilván még az 1827-ben elhunyt 88 Sesztina Lajos cég körlevele 1902. márc. 2. Cikkíró birtokában. 89 Magyar Vaskereskedő. Budapest. 1935. nov. 24. 47. sz. Weszter Béla 25 éves jubileuma (vezércikk). 90 Cégjegyzési eredeti címpéldányok. Cikkíró birtokában. 91 Daróczy Zoltán: Nemesi évkönyv 1925—26. (Budapest, 1927.) 144—145. Herpay i. m. 1925. 44. — Nagybákay (Rickl) Antal Lajos: i. m. (59). 92 A Debreceni Nemes Kalmár Társaság jegyzőkönyve 1822. 93 Uo. 1830. 94 L. 93. jzt. 211