A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)

sen", Weszter István és Frindt Antal előbbi segédeit, tekintettel arra, hogy velük szemben „becsületességüket, kereskedői képességüket és szorgalmukat illetőleg teljes bizalommal vi­seltetik" — egyelőre három esztendőre, de közös kívánságra esetleg folytatólagosan továbbra is —, titkos társakul maga mellé veszi, s az évenkénti tiszta jövedelem 20—20%-át engedi át nekik külön-külön. Mindkét titkos társ a szerződés tartama alatt megtakarított pénzét az üzletbe helyezheti kamatozásra, s kívánság szerint továbbra is az üzleti házban kaphat lakást, s a főnök családja asztalánál étkezhetik. Ezt a szerződést aztán többször is meghosszabbították. Frindt Antal a hetvenes évek végén meghalt, és így Weszter István egyedül maradt csendestárs egészen 1902. márc. 2-ig, amikor csendes társból hivatalos cégtárssá, 88 a Sesztina Lajos közkereseti társaság tagjává lépett elő. 1917-ben halt meg. Felesége Zakó Soma tokaji fűszerkereskedő leánya, Irén volt. Fiuk, Weszter Béla 1887. okt. 11-én született Debrecenben. Középiskoláit a debreceni Ref. Kollégiumban, a kolozsvári kereskedelmi akadémián s a debreceni felsőkereskedelmi iskolában végezte, ahol 1905-ben érettségit tett. Ezután a vaskereskedői gyakorlatok elsajátí­tása céljából egy évet a Perchinnings Nachfolger I. U. Müller vasnagykereskedésben Graz­ban, egy évet pedig a Michael Heinrich vaskereskedő cégnél Bécsben töltött. 1907/08-ban önkéntesesztendejét szolgálta le Nyíregyházán a cs. és kir. 14. huszárezrednél. 1908/09-ben a Leipzigi Handelshochschulen hallgatta a magasabb kereskedelmi ismereteket. Az ezt kö­vető nyáron külföldi tanulmányutat tett Németországban, Angliában és Franciaországban. 1910-ben fél évig a kassai régi, még 1796-ban alapított Fleischer és Schirger vasnagykeres­kedő cégnél tanulmányozta az „engros" üzletvitelt, 1911. szept. l-jén lépett be a Sesztina Lajos-vaskereskedésbe, 89 ahol 1919. márc. 13-ával lett iparűző közkereseti társasági tag. 90 Agglegény maradt, 1937-ben halt meg. V. A Kardos család A Kardos család 91 magyar nemescsalád, amelyik a XVIII. század folyamán költözött be Szatmár megyéből Debrecenbe. Közülök Kardos János esküdt polgár, gazdálkodó két fiát, Lászlót és Józsefet egyaránt kereskedőnek nevelte. Kardos László 1804. jan. 14-én szü­letett Debrecenben, ahol 4 év gimnáziumot végzett a Ref. Kollégiumban. Inaséveit 1817— 1822 között Horváth József kalmár holtjában töltötte, ahol 1822-ben szabadult fel. 92 Való­színűleg fél évet még mint segéd is itt dolgozott a Horváth-féle boltban, majd vándorútra ment, és Pápán, Győrben és Bécsben dolgozott. 1830-ban azonban már újra Debrecenben találjuk, amikor is belép a Nemes Kalmár Társaságba, 93 és megnyitja vászon- és fehérnemű­boltját. Kétszer nősült: 1832-ben és 1842-ben. Mindkét esetben Könyves-Tóth leányt vett el, a híres Könyves-Tóth Mihály ref. lelkész nővéreit. Három fiukat kereskedőnek nevelték. De mielőtt velük foglalkoznánk, lássuk a Kardos László öccsét, Józsefet. Kardos József is kitanulta a kalmármesterséget, 1830-ban ugyanis özv. Kis-Orbán Istvánné János fiával sza­badítja Kardos Jánosné fiát, Józsefet. 94 Kardos Józsefet nyilván még az 1827-ben elhunyt 88 Sesztina Lajos cég körlevele 1902. márc. 2. Cikkíró birtokában. 89 Magyar Vaskereskedő. Budapest. 1935. nov. 24. 47. sz. Weszter Béla 25 éves jubileuma (vezér­cikk). 90 Cégjegyzési eredeti címpéldányok. Cikkíró birtokában. 91 Daróczy Zoltán: Nemesi évkönyv 1925—26. (Budapest, 1927.) 144—145. Herpay i. m. 1925. 44. — Nagybákay (Rickl) Antal Lajos: i. m. (59). 92 A Debreceni Nemes Kalmár Társaság jegyzőkönyve 1822. 93 Uo. 1830. 94 L. 93. jzt. 211

Next

/
Thumbnails
Contents