A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)
///. A Sesztina család A Sesztina család 59 Gömör megyei, szlovák származású, evangélikus vallású család. Első ismert őse, Sesztina Péter is innen vándorolt be Miskolcra az 1770-es években, ahol a tekintélyes csizmadiacéh tagjaként működött 1840-ben, 85 éves korában történt haláláig. Míg kisebbik fia, Dániel édesapja csizmadiafoglalkozását folytatta, addig idősebbik fia, János, aki 1793. június 21-én született Miskolcon, a vaskereskedői pályát választotta. Ettől kezdve a család ezen ága megmaradt a vaskereskedői foglalkozás mellett, és a leányágat is figyelembe véve öt generáción át vezette a vasasboltot egészen az 1949. évi államosításig. Sesztina Jánost mi indíthatta arra, hogy a vaskereskedői pályát válassza, csak feltételezni tudjuk. így pl. erős hatással lehetett reá a miskolci görög kereskedők gazdagsága, akiknek egész sor fényes árkádos háza díszelgett Miskolc főbb utcáin. Magát a vasat pedig őseinek hazájában, a vasércekben, sőt vasipartelepekben gazdag Gömör megyében kedvelhette meg, ahová nagyszüleinek és rokonságának meglátogatására szüleivel bizonyára többször is eljutott. De kimehetett Sesztina János sokszor a Miskolc tőszomszédságában fekvő Diósgyőrbe, ill. Hámorba, az ottani vasgyárakhoz is. Hogy Sesztina Jánost édesapja Miskolcon melyik vaskereskedőhöz szegődtette be inasnak, annak nem maradt semmi nyoma. Mivel a vaskereskedő-tanoncévek abban az időben 5—6 évig tartottak, feltételezhető, hogy Sesztina János 1805—1810 közt 17 éves koráig töltötte inaséveit. Az inasévek alatt Sesztina János bizonyára megtanult németül is. A német nyelv tudása nélkül senki sem lehetett vasárus, az volt akkor a vasárus tudomány alapnyelve. Otthon szlovákul és magyarul egyformán beszélhettek, mivel édesanyja, Juhos Sára magyar származású volt. Felszabadulása után rövidesen vándorútra indult, valószínűleg a közeli nagyobb városokba, mint Rozsnyó, Kassa, Besztercebánya, esetleg Pestre. Vándorlása közben eljutott Debrecenbe is, az Auer Sámuel jó hírnevű vasárus boltjába is, ahol két ízben is segédeskedett. Először egy és háromnegyed évet töltött ott, majd eltávozván, 1817. október hóban tért oda vissza. 60 1819. május 27-ével pedig önálló vaskereskedő, a Debreceni Nemes Vasáros Társaság tagja lett, és megnyitotta boltját a „Vasember"-hez. 61 Mindjárt ezután július l-jén megnősült, elvette volt főnöke sógornőjét, Bészler Zsuzsannát. Az esküvőről sógora az Auer családi naplóba ezt jegyezte be: „Hielt Hochzeit der Schwager Johann Schestina mit der Jungfer Schwester Susanna Beszlerin, er diente bei mir З'/г Jahr. Gott schenke ihm ein langes Leben !" 62 E házasságból két fiú és két leány született. Sesztina János a két fiát: Lajost és Károlyt üzlete folytatóinak, vaskereskedőknek szánta. Ezért már 1830. január 6-án beszegődtette őket magához inasnak, amiről a N. Vasáros Társaság jegyzőkönyve is megemlékezik, 63 59 Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona. IV. 135., Nagybúkay (Rickl) Antal Lajos: A debreceni Sesztina-vaskereskedés története és kora. 1819—1949. (Debrecen, Kézirat öt kötetben cikkíró birtokában.) 60 Az Auer család naplója 1760—1825. (Déri Múzeum, Debrecen.) 61 A Nemes Vasáros Társaság jegyzőkönyve. (Déri Múzeum, Debrecen.) „Anno 1819. die 27 ma Maji. Sesztina János úr bevétetődött a betsületes Vasáros Társaság Tagjai közzé és befizette a beállás Taxáját az az ezüstbe a 100 Rforintot avagy Váltó czédulában 250 Rforintot." E bejegyzés és a 63. jzt.-ben foglalt bejegyzés szövegével kivonat készült diploma formájában. A diplomán fent Debrecen látképe 1819-ből, középütt a vasember cégér mint iniciálé, lent középen a Sesztina János pecsétlenyomata: J. B. S. Készítette dr. Mata János (1907—1944), a kiváló, tragikus véget ért polihisztor és fametsző 1944-ben a Sesztina cég 125 éves fennállása alkalmából. Ma is eredetiben ott függ a Hajdú-Bihar Megyei Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vas- és műszaki áruházának (Vörös Hadsereg útja 23.) bejárati ajtó melletti belső falán. 62 L. 60. jzt. 63 A Nemes Vasáros Társaság jegyzőkönyve. „1830. Die 6 a Jan. Sesztina János ur két fiait Lajost és Károlyt Inasnak magához bészegődtette, a keztyű Pénzt is 4 Rft-ba befizette. Négy esztendőre." 204
