A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)
Mihály, János és István megtanulja a kalmármesterséget. Ugyanis 1716. jún. 20. „Tarczali András uram sógorát ifjú Szőlősi Szabó Istvánt és három mostoha fiát Szőlősi Szabó Mihályt, Jánost, és Istvánt szegődteti inasságra." 15 A nevek írása ne lepjen meg senkit, mert éppen a mellékelt Kereskedő Társulat által kiállított tanúsítvány bizonyítja, hogy a család nevét a századok folyamán többféle formában is használta. A fiúk közül János azonban nem követte a kereskedői pályát, annak ellenére, hogy inasnak be lett szegődtetve, hanem egyházi pályára lépett, és ref. lelkipásztor lett több helyütt, míg végleg Hajdúböszörményben telepedett le. Bennünket a három fiú közül elsősorban Mihály érdekel (e néven immár a harmadik), mivel ő lett a család debreceni ágának és így a rőföskalmárüzletnek is a folytatója. Hogy járt-e még valahol vándorúton, nem tudjuk, de nagyon korán, 24 évesen halt meg 1727-ben. Nejétől, Pataki Katától egyetlen fia maradt: Miklós. I. Miklós 1725. dec. 22-én született Debrecenben. Tanulósága a Kalmár Társaság jegyzőkönyvében ekképp van bejegyezve: „1743. május 8-án Nzts Zilai Sámuel úr szegődteti a kalmár hivatal követésére inasnak Szabó Miklós nevű ifjút 5 esztendeig. A Taxát letévén f. 4. Kezességet vállalt ezen ifjúért Péterfián lakó Molnár János." 16 Zilahi Sámuel kalmár azonban még az évben meghalt. Az üzletét özvegye, Babocsai Anna kezével együtt 1744-ben Szeremley Sámuel kalmár (a későbbi főbíró) vette át. így Szabó Miklóst 1748-ban már ő szabadítja fel. 17 Szabó Miklós mint legény ezután minden bizonnyal özv. Vizaknai Istvánné Vitéz Sára boltjába szegődött el, ahol hamarosan még az év okt. 23-án feleségül is veszi főnökasszonyát. Ilyenformán már nov. 5-én szerepel a Kalmár Társaság jegyzőkönyvében, miszerint „Szabó Miklós úr magát az N. Kalmár Társaság közé incorporáltatja a középső classisba, mivel N. Vizaknai István úr özvegyét magát vette feleségül, az Articulusok tenora szerint fele taxát letette." 18 Feleségétől két fia és leánya született. Mindkét fiát kereskedőnek adta. Az idősebbik, József 1751. jún. 7-én született Debrecenben. Már 1760. jan. 6-án „Szabó Miklós úr maga fiacskáját Szabó Józsefet szegődteti magához inasul 5 esztendeig, s 1768. februárban Szabó Miklós úr a maga fiát Szabó Józsefet az inasság alól szabadítja." 19 Hogy 1768-tól 1772-ig hol dolgozott mint legény, nem tudjuk. A N. Kalmár Társaság jegyzőkönyve szerint „N. Szabó József 1773. a concivitási testimoniumot producálván a N. Kalmár Társaságba incorporáltatik". A polgári esküt 1772. dec. 21-én tette le. 20 Felesége Molnár István leánya, Mária volt, kitől csak egy leány született, Zsófia, akit Horváth József kalmár vett feleségül. Horváth Szentkirályszabadjáról jött Debrecenbe, valószínűleg későbbi apósa üzletébe legényként. Az esküvő 1799-ben történt, csaknem egyidejűleg szerzi meg a polgárjogot is. 21 A fiatalabbik fiú, Szabó Sándor 1759. szept. 4-én született ugyancsak Debrecenben. Apja őt is szegődteti magához inasságra: „1768. jan. 11. N. Szabó Miklós úr maga fiát Szabó Sándort szegődteti magához inasságra. Kezességet vállalt érte Szilágyi András úr", és később: „Esk. N. Szabó Miklós úr maga fiát Szabó Sándort eltöltvén inasi esztendeit, szabadon mondja 1781. jan. 6-án." Négy évig dolgozik mint legény valószínűleg apja üzletében, 15 Debreceni Nemes Kalmár Társaság jegyzőkönyve, 1716. jún. 20. 16 L. 15. jzt. 1743. május 8. 17 L. 15 jzt. 1748. május 10. „T. Szeremley Sámuel Úr maga inasát Szabó Miklóst szabadon mondja, kitöltvén Privilegiális 5 esztendőket és letévén felszabadításának taxáját f. 2. 04." Lásd még: Nagybákay Antal: Egy barokk kori debreceni főbíró élete. Szeremley Sámuel a Nemes Kalmár Társaság tagja és családja. (Debrecen, 1942.) 58. 70. jzt. 18 L. 15. jzt. 1748. nov. 5. 19. L. 15. jzt. 1760. jan. 6., ill. 1768. febr. 20 Ifj. Rickl Antal i. m. (10) 5. 21. L. 15. jzt. 1768. jan. 11., ill. 1781. jan. 6. 196