A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: Tallózás a Déri Múzeum gombagyűjteményében

Ötvös János—Lovas Márton Tallózás a Déri Múzeum gombagyűjteményében A rendszeres gyűjtés következtében az idők folyamán egy szép gombagyűjtemény alakult ki a Déri Múzeum gyűjteményei között. Ezt a gyűjteményt az jellemzi, hogy főként Debrecen és környéke erdőinek, rétjeinek gombái találhatók benne. A gyűjtemény metszetekben szépen preparált, az egyes gombák meghatározva, rendszerbe rakva, kemény lapokra felragasztva láthatók. Sajnos, ezek a metszetek idővel kifakultak, de tartásuk olyan jó, hogy a szakember könnyen felismerheti őket. I. A LELŐHELYEK ISMERTETÉSE Mielőtt a fajok bemutatásához fognánk, szükségesnek látszik röviden ismertetni a lelőhelyeket is. Az Alföldön egykor több volt az erdő, mint napjainkban. A tölgykor folyamán (i. e. 5500—2500) az Alföld beerdősült, kialakult az erdőspuszta, elsősorban pusztai tölgyes, a mélyebb fekvésű helyeken a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum roboris). Az egykori képet lápok, mocsarak, homokpuszták, rajtuk ligetes erdők tarkították. Ez a kép idővel megváltozott, de nem az időjárás, nem a klíma változása miatt, hanem emberi beavatkozás folytán. Az erdőspuszta képét alakította a népvándorlás mozgalma, a magyarok honfoglalása és a török pusztítása. A nagy, összefüggő erdők kisebb területre és terjedelemre zsugorodtak össze, egymástól elszakadozva. A nagy pusztítások ellenére is maradtak meg kisebb-nagyobb erdőfoltok, tölgyesmaradványok. Debrecen környékén ilyan maradványerdő a város alatt a Nagyerdő; kissé távolabb Bánk, Рас, Nagycsere, Haláp, Gut, Boda, Téglás és Pallag. Hajdú-Bihar megye nyugati részén a Tisza közelében fekszik két másik lelőhelyünk: az ohati erdő és a tiszacsegei Kácsás. A rétek közül a Hortobágyon, Derecskén, Sárándon, Konyáron található gombás rét, mező, legelő. A Déri Múzeum gombagyűjteménye tehát a lelőhelyek alapján igyekszik Hajdú-Bihar megye gombaflóráját sokoldalúan feltárni és bemutatni. A teljes mikoflóra megismeréséhez azonban még további gyűjtő- és feldolgozómunkára lesz szükség. Ez a dolgozat a már meglévő gyűjtemény szélesebb körű megismertetését szeretné elősegíteni. 17