A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: A Déri Múzeum gemmagyűjteménye

A típushoz: Prototípusa valószínűleg Lüszipposz szobra (Pihenő Hermész, vö. Nápolyi Múzeum), a hellenizmusban igen kedvelt. Mintájától és a gemmaábrázolásoktól eltér abban, hogy a caduceust karjába véve felfelé tartja, míg azokon kezébe fogva lefelé vagy előre. AGD 1/1 480; 1/2 1204—6; Sena Chiesa, Aquileia 194—8., AGW II/l 587. A kidolgozás jellemzői: Jó minőségű munka. Fürtös haj, az arc részei nem elég plasztikusak. A test egésze, de különösen a végtagok és az izmok igen plasztikusak, a mozdulatok elegánsak. A caduceusnak kis szárnyai vannak, a szikla három gömbölyű részből áll. Hellenisztikus ízlésű munka. 22. L. sz. DF R. XI. 1. Sárgásvörös karneol; ovális, lapos; 1,1 x0,8 x0,2; szélén sérült. Mezítelenül álló Mercurius szemből, feje oldalra fordítva, kinyújtott kezében pénzeszacskó, a másikban caduceus, karjáról köpenye lóg le. Alapvonal. i. sz. 2—3. sz. A témához: A principátus gemmaábrázolásainak egyik legkedveltebb istenalakja, de igen gyakori a kisbronzok között is, ami rendkívüli népszerűségre utal a közép- és alsó rétegek körében (Sena Chiesa, Luni 84). Sena Chiesa, Aquileia, p. 137: pénzeszacskóval, caduceusszal a Collegia Mercatorum állíthatta fel szobrait. Gyakori Marcus Aurelius pénzein (RIC III 298, 1070). A típushoz: A legegyszerűbb típus, amennyiben minden mellékalak nélküli. Prototípusa talán Polükleitosz szobra (Furtwängler, Meisterwerke 232, fig. 93). AGD 1/3 2513—15; Henig 38—49; Sena Chiesa, Luni 64—65; Dembski 152—168; Dimitrova-Milceva 63—71 Jeposu-Marinescu—Lakó 14; Gramatopol 228—38; Krug, Köln 256—7; AGW II/l 1296—1302; Maaskant-Kleibrink 586—7, 822—3. 22a ábra 22b ábra 112