A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981–1985 (Leletkataszter)

külső peremén letört öntővarrat helye. — Nyélnyúlványos, kettős peremű sarló. Nyélnyúlványán lyuk, pecke apró háromszöggé kopott. A külső peremén lévő öntővarrat is erősen lekoptatott. — ívelt hegyű, nyélnyúlványos, kettős peremű sarló, lyukkal. Pecke apró trapéz. Külső peremén kopott öntővarrat. — Nyélnyúlványos, kettős peremű, rosszul öntött sarló. Végei deformáltak, töröttek. Négyszögletes pecke van. Az egész tárgy közepén homorúan behajlott. Soha nem lehetett használatban. — Nyélnyúlványos, kettős peremű sarló, hegye letörve. Nyélnyúlványán lyuk. Pecke apró háromszög alakú. Külső peremén jól látszik az öntővarrat. — Nyélnyúlványos, igen kopott sarló nyél felőli töredéke, lyukkal. Éle csipkésre kopott. — Rosszul öntött nyélnyúlvány töredék, bevagdalt peremmel. Pecek deformált, abnormális méretű. Soha nem volt használatban. — Széles pengéjű, kopott, síkozott peremű kis füles tokosbalta. Köpüjén egyik oldalon kétszeres V alakú bordadísz, másik oldalán ugyanez lekopott. Peremén friss törés. — Duzzadt peremű, tömzsi, füles tokosbalta. Kávája alatt körbefutó 4 vízszintes borda, alatta a hármas V alakú bordadísz. Köpüjén öntéskor keletkezett lyuk. — Kihajló peremű fületlen tokosbalta. Éle csonka, díszítetlen. — Erősen felhúzott kávájú füles tokosbalta. Ferdén levágott pereme alatt két erőteljes borda. Kerek éle kissé töredékes. — Füles tokosbalta köpű felőli töredéke. Egyenes, levágott pereme alatt 3 éles borda fut körbe (az egyik a tulajdonképpeni perem). Ez alatt mindkét oldalon 3—3 V alakú bordadísz; egy elhegyesedő, nyitott végű huzal karperec, egyik vége kifelé pödörve. Keresztirányú bevésett vonalcsoportokkal díszítve. — Nagyméretű kettős spirálból készített fibula fél darabja a tűtartóval és az átvezető 8-as töredékével. — Lapos, amorf öntőrög (ltsz. IV. 84. 12. 1—-18.). — Profilált peremű díszítetlen lemezcsésze nagyon rossz megtartású töredéke. (9—10. kép) HAJDÚSZOVÁT — Ref. templom erőd fala. 1981-ben kutatást végeztünk a leromlott nyugati falnál. Kibontottuk a befalazott kulcslyuk alakú lőréseket, megállapítottuk, hogy a falat a XVIII. század végén még javítgatták. Megkerestük a falon belül a XVIII. századi járószintet. 1983ban a templom északnyugati saroképítményén, annak északnyugati irányítású támpillérjénél és az erősen megrongálódott XVIII. század végi eredetű északi fal nyugati felénél kutattunk. A saroképítménynek három építési fázisa volt: az első a XVII. század derekára keltezhető. Ehhez tartozó három kulcslyuk alakú lőrést sikerült kibontanunk az északi, illetve nyugati falon. A második építési fázisban, a XVIII. század utolsó harmadában befalazták a lőréseket, és nyugaton nyitottak egy kisméretű vasrácsos ablakot. Ezt ugyancsak sikerült kibontanunk. Ekkor még megtartották az eredeti déli bejáratot. A XIX. század közepén a nyugati kis ablakot és a déli bejáratot befalazták északon nyitottak két klasszicista ízlésű, ma is meglévő ablakot és nyugaton a máig használt ajtót. A délnyugati saroképítmény kutatását 1984-ben végeztük. Az építmény a XVIII. században már javított lőréses nyugati falhoz hozzáfalazással készült, sem a nyugati, sem a déli falán lőrések helyét nem találtuk. Az épület délnyugati sarkánál jól észlelhető volt egy olyan támpillér valamikori megléte, melyet az északnyugati építményen épen megtaláltunk. A délnyugati épület ezen támpillérét később lefaragták, a járda szintje alatt 20 cm-rel megtaláltuk a lefaragott saroktámpillér maradványát. Az épület belsejében feltörtük a téglatörmelékre készített betonpadlózatot. Ennek szintjétől 130 cm mélységben megtaláltuk az eredeti döngölt agyagpadlót, mely le volt meszelve. Teljesen kibontottuk a keleti falon és az északi falon lévő nyílásokat, melyek eredetileg sem ablakok, hanem szellőzőnyílások voltak. A nyugati falon a lépcsővel megközelíthető ajtónak a küszöbszintje alatt 67 cm-rel lejjebb egy régebbi küszöbszintet találtunk, és az eredeti ajtó felett lévő teherhárító boltövet is. Az építmény egykorú az északnyugati saroképítmény második fázisával. Az eredeti lőréses fal sarokrészének leromlása után ezt. nem állították helyre, hanem a most kutatott gabonatároló épületet építették meg. (11—12. kép) 47