A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981–1985 (Leletkataszter)

pülés északi részén, ahol jelenleg a téglagyár agyagbányája működik, a bányászás során a partfalban edény töredékekre, állatcsontokra bukkantak. Leletmentés során feltárásra került két földbe mélyített ház, mindkettő délkeleti sarkában kemencével, egy szabadtéri kemencekomplexum, egy szabadban lévő füstölőkemence a hozzá tartozó előtérrel, gödrök. Jelentősebb leletek: XIII. század első feléből származó friesachi dénár (egykorú hamisítvány), rövid kasza, kések, vasalások, láncszemek, szögek, orsógomb, cserépbográcsok és XI—

XIII. századi fazekak és edénytöredékek. [Irodalom: Rég. Füz. Ser. I. 35. 1982. 90. — M. Antalóczy Ildikó: A nyíri izmaeliták központja, Böszörmény falu régészeti leletei I. = A Hajdúsági Múzeum Évkönyve (Hajdúböszörmény, 1980.) 131—169.] — Vidi-zug (Béke Tsz, V/

2-es tábla). Meliorálási munkák során temetőt bolygattak meg, amelyből vas lószerszámtöredékek és 1 db S végű hajkarika került elő. HAJDÚDOROG — Keleti utca 30. Szürke színű, korongon készült, magasra felhúzott hasú kis hcmbár került be ajándékozás révén múzeumunkba. Pereme egyenes és igen széles, vízszintesen kihajló. A nyak és has találkozásánál két vízszintesen kiugró borda fut körbe. M.: 32,4 cm, szá.: 18,4 cm, fá.: 11,4 cm (Itsz. IV. 82. 97. 1.). Ugyancsak Tóth Mihály ajándékozó révén (Hajdúdorog, Tanácsköztársaság útja 1. szám alatti lakos) került a Déri Múzeumba egy másik császárkori szarmata hombár. Korongon készült, sötétszürke, vékony falú hombár, vízszintesen kihajló széles peremmel. Igen magas, karcsú, alig kihasasodó, inkább hengeres, felső részén a nyak indítása alatt sűrű, ferde rovátkolással díszített, mely meglehetősen lekopott. M.: 41 cm, szá.: 18,3 cm, fá.: 12 cm (ltsz. IV. 82. 97. 2.). (7—8. kép) — Pap-dülő, Bocz Péter hajdúdorogi lakos ajándéka egy felirat nélküli ornamentális veret (III. Béla) (Huszár 164. CNH I. 153.) (ltsz. IV. 84. 8. 1.). HAJDÚSÁMSON — Farkas-lapos. 1982. május 28-án Bárdi János hajdúhadházi lakos (ONCSA-telep, Kalapács u. 21.) egy tokosbaltát és egy sarlótöredéket hozott be a Déri Múzeumba azzal, hogy még több is van efféle. A helyszínre kiszállva a lakásához közel fekvő Farkas laposa nevű tocsogós, vizenyős területre kalauzolt, amely a savóskúti erdőtől délre fekszik, közel a híres 1907-es lelet lelőhelyéhez, melyet Farkas Gábor ma is meglévő szőlőjében találtak. A lapost évek óta használják tapasztáshoz való sár nyerésére. Ezúttal Barta Lajosék vittek innen földet, amikor a lelet előkerült, de mivel csak akadályozta őket a munkában, egy részét behajították a vízbe, a többi részét a gyermekeknek adták játszani, akiktől Bárdi Lajos begyűjtötte, pénzért, limlomokért cserébe. A Bárditól megszerzett lelet darabjai a következők :4 db ép és töredékes tokosbalta, 6 db ép és töredékes nyélnyúlványos sarló, 1 db nagy szemüvegfibula egyik spirálja, 1 db gravírozott karperec, 1 db kis öntőrög, egy sima bronzcsésze fél darabja, valamint egy kis töredéke. Egy nappal később behozott még 2 db ép sarlót, majd ezt követően megjelent Barta Lajos, a lelet tálalója is. Elmondta, hogy a lelet bronzedényben volt, de ásóval szétverte és szétszórta. Leírása alapján fületlen bogrács vagy situla alsó részéről lehetett szó. Egyúttal egy ép tokosbaltát és egy sarlót is hozott. A területen a víz miatt ásatást végezni egyelőre lehetetlen. A községnek egyébként ezen a felén került elő az 1909-es II. számú sámsoni bronzlelet és 1910-ben a trébelt bronzlemezekből álló lelet is. A farkas-laposi leletek a következők: Bronzsarló, kettős, peremes, nyélnyúlványos, szögletes pecekkel. —• Nyélnyúlványos, kettős peremű sarló. Nyúlványán lyuk, pecek kopott, háromszög alakú. Külső ívén letört öntővarrat helye. — Nyélnyúlványos, kettős peremű sarló. Nyélnyúlványán lyuk, pecke alig látszik, 44