A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén

Bényei Miklós Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén Magyarországon a feudalizmus felbomlása és a kapitalizmus kialakulása a XVIII. század végén kezdődött. E meghatározó, alapvető fejlődési folyamattal párhuzamosan erőteljes nemzeti mozgalom bontakozott ki, amely a reformkorban kapott új lendületet és új tartalmat. Ekkor a polgári átalakulás és a nemzeti önrendelkezés igénye már szorosan összefonódott, s megvalósításuk egymástól elválaszthatatlan feladatként, a Habsburg-abszolutizmussal és általában a feudális viszonyok, a rendi kiváltságok védelmezőivel vívott kemény küzdelemben ment végbe.

1 A polgári és nemzeti törekvések nagy erővel jelentkeztek a művelődés, a szellemi kultúra területén is.

2 A polgárosodás irányába mutató kulturális fejlődés a XVIII. század végén indult meg, a felvilágosodás erős hatására.

3 E folyamatot megtörte, lelassította, sőt egyes ágazatokban teljesen megállította a ferenci abszolutizmus reakciós politikája. Az 1810-es évek végén, 1820-as évek elején újra megélénkült a szellemi élet, elsősorban a nemzeti eszme térhódításának következtében. A korszerű magyar műveltség létrehozásának szándékát elsődlegesen a nemzeti indítékok táplálták, de ezek többsége ekkor már haladó, polgári tartalmat is hordozott. Noha nem vitatjuk azt a felfogást, mely szerint a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakában az új szakasz, az ún. reformkor az 1820—30-as évek fordulóján kezdődött,

4 mégis úgy véljük, hogy a művelődés történetében ezt a szakaszhatárt helyesebb előbbre hozni, legalább az 1825 szeptemberében megnyílt rendi országgyűlés időpontjáig. A diéta összehívása hosszú idő, közel másfél évtized után először teremtett olyan fórumot, ahol a kibontakozó kulturális fejlődés politikai eszközökkel való hatékony támogatására is tér nyílt. A tanácskozásokon szinte valamennyi művelődéspolitikai kérdés — köztük számos haladó, a művelődésügy korszerűsítésére irányuló követelés javaslat — felmerült, amely a következő években, évtizedekben foglalkoztatta az embereket. Ekkor rakták le a Magyar Tudományos Akadémia alapjait is; s a megalakítása körüli viták a művelődéspolitikai gondolkodás egészére kihatottak. Az 1825—27-es országgyűlés fordulatot hozott a hazai művelődési törekvések fejlődésében; e területen a feudalizmus és a kapitalizmus erői, az abszolutizmus és a nemzeti önrendelkezés hívei ezt követően vívták meg döntő ütközetüket. Érdemes tehát egy futó pillantást vetni arra, hogy ebben az időben, az 1820-as évek dere1 A korszakról friss keletű, terjedelmes összefoglalásunk van: Magyarország története 5. köt. 1790—• 1848. (Bp., 1980.) 1456 p. A legfontosabb irodalmat e kötet bibliográfiai függeléke (Források és feldolgozások — 1301—1399.) felsorolja. 2 Vö. Vörös Károly: A magyar nép kulturális élete. = Magyarország története 5. köt. 1790—1848. (Bp., 1980.) 1055—1149. (A továbbiakban: Vörös K., 1980.) 3 A századforduló művelődési viszonyairól kitűnő összefoglalást ad Benda Kálmán: Magyarország a XVIII—XIX. század fordulóján. = B. K.: Emberbarát vagy hazafi? (Bp., 1978) 38—58. (A továbbiakban: Benda, 1978.) 4 Részletesen és meggyőzően indokolja ezt Barta István: A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszának problémái. = Történelmi Szemle, 1963. 335—338. 437