A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Locke filozófiájának hatása Debrecenben

ban nem változtat azon a tényen, hogy tanítási felfogása és gyakorlata párhuzamos volt a Locke művében előadottakkal. 9 De Locke nézeteinek, gondolkodásmódjának terjesztését szolgálta Johann Jacob Brei­tinger (1701—1776) zürichi professzor Artis cogitandi principia с művének debreceni ki­adása (1742) és használatba vétele is, mely Ramus (P. Ramée) régen elavult Dialecticáját váltotta fel Maróthi kezdeményezésére a tankönyvek sorában. 10 Olvassuk csak el pl. Breitin­ger Praefatiójának a következő mondatát: „Caeterum, ut constet quibus usus fuerim atque profecerim magistris, praecipue mihi laudandi sunt praeter Gallos, qui a Portu Regio nuncupantur, Io Locke, Io Clericus, J. P.Crovsatius. Rev. S, 7,P,Buffigerius, Cel. Christianus Wolfius et fides eius interpres Clarissimus Thummigius: ab his omnibus doctrinae subsidium accipio, dum in nudius verba pertinaciter non iuro" (9—10. számozatlan lap). Vagy olvas­suk el az „ideák" eredetére (De idearum origine, c.TI.,) vonatkozó mondatot, amely ha nem is „in nudius verba", megegyezik Locke idevágó tanításával: „Videantur omnes Ideae ha­bere originem vei potius occasionem... in sensibus et meditatione mentis" (7. 1.). Maróthi után a 18. század legjelentősebb debreceni professzora Hatvani István volt (1718—1786), aki Svájcban és Hollandiában szerzett lelkészi és orvosi oklevéllel 1749-től 1786-ig tanította a természettudományi tárgyakat, a filozófiát a kollégiumban. Ő azonban mint Principia philosophiae solidioris с munkájából (1757) is kitűnik, bár ismerte Locke-ot (1. Modesta disquisitio, 44.1.), már Newton természetfilozófiáját tette meg tanítása alapjául, 11 ami a korszerűség szempontjából magától értetődik. De talán Locke felfogásának messze hullámzó hatása, lehelete érzik Hatvani utolsó munkájában, a Bécsben 1785-ben megjelent Modesta disquisitio-Ъап is, mely azokat az egyezéseket, illetve eltéréseket veszi szemügyre, melyek alapján az egyes tudományok, főleg a természettudományok körébe tartozók, illetve azoknak egyes részletei egységesen lennének taníthatók a különböző felekezetek iskoláiban. Itt fő elvi szempontja a felekezeti elfogultságok kiküszöbölése a tudományos vizsgálódás szabadsága, a tudományok fejlődése érdekében. Persze ezek a nézetek akkor már általáno­san elfogadottak voltak a „felvilágosodott emberfők" körében. Hatvaninál sokkal nagyobb befolyást gyakorolt Locke Weszprémi István (1723—1799) debreceni orvosra, aki egyebek között a máig legjelentősebb magyar orvostörténeti lexikon (Succincta Medicorum Hungáriáé et Transylvaniae Biographia) szerzője. Weszprémi, miután tanulmányait a kollégiumban befejezte, melynek során Maróthi és Hatvani előadásait is hallgatta, 1752 nyarán orvosi ismeretek megszerzése végett a zürichi egyetemre iratkozott be, majd innen egy év múlva Utrechtbe távozott, 1755 elején pedig a londoni egyetem orvosi karának hallgatója lett. Itteni tanulmányai során megismerkedett a himlő elleni oltással, melyről már 1755-ben kisebb értekezést írt és adott ki Londonban (Tentamen de inoculanda pesté), s melynek első magyarországi hirdetője és gyakorlója lett. Hazatérve Debrecenben telepedett le mint orvos. 1768-ban a város tisztiorvosának (Physicus Ordinarius) is megválasztották, s így működött haláláig. Orvosi munkája mellett, mint már utaltunk rá, irodalmi tevékenységet is folytatott magyar és latin nyelven. 1760-ban Kolozsvárott magyarul jelentette meg azt a munkáját, mely legerősebben mutatja J. Locke hatását. A munka címe: A ' kisded gyermekeknek neve­9 Mindezekről hasonló értelemben szól Locke is említett műve 162—164., 178—186. §-aiban. A tör­ténelem és földrajz egybetartozásáról pl. Locke így vélekedett: „without Geography and Chronolo­gy I say, History will be retained and very little useful." (§ 82.). Érdekes továbbá, hogy már Locke is idegenkedve nézte Descartes-ot és általában a spekulatív természetfilozófusokat (Thoughts, § 193.), s csupán az „incomperable Mr. Newton" tanítását tartotta elfogadhatónak, aki a matematika pon­tos módszereivel írta le a természet jelenségeit (§ 194.). Talán Locke példájára is, Maróthi hasonló­képpen gondolkodott a két filozófusról (1. 3. j.). 10 Tóth Béla: Ramus hatása Debrecenben, Könyv és könyvtár XII. (Debrecen, 1979.) 11 Ezt a művét részletesen ismertettem Hatvani István filozófiai munkája с tanulmányomban = Va­lóság, 1977. 3. sz. 432

Next

/
Thumbnails
Contents